SzakertoNet

Mikor és miért van szükség Ivóvíz vízvizsgálatok végzésére?

• A különféle víz-típusok minőségének ismerete a gyakorlati élet számos területén szükséges. Alapvető az ivóvíz szolgáltatás fenntartására használt vízkivételi helyek folyamatos ellenőrzése, ahol a víznyerő helyeken a változó fizikai, kémiai és mikrobiológiai környezet hatása következtében nem várt vízminőség-módosulás állhat elő. A vízi közművek alkatrészei ugyanúgy válhatnak szennyező-forrásokká, mint egy felszíni víztárolóba jutott káros nem várt szennyezés. Az ivóvizek mikrobiológiai, kémiai és fizikai jellemzőit ezért folyamatosan ellenőrizni kell.
   
• A vizek ipari és mezőgazdasági felhasználásánál ugyancsak lényeges kérdés a felhasznált víz által szállított mikroorganizmusok, vegyületek, fizikai szennyezések minőségének és mennyiségének ismerete. Az öntözővíz, kazán-tápvíz, különféle technológiai vizek minőségére szigorú szabvány-előírások léteznek, amelyek betartása nemcsak jogi, hanem sok esetben biztonsági kérdés is. E vizeket is folyamatosan kell vizsgálni.
   
• A felszíni vizek védelmének érdekében a szabadba bocsátott szennyvizek minőségét ugyancsak ellenőrizni kell, hiszen a szennyvizek által szállított zsírok, olajok, toxikus fém-vegyületek, nagy biológiai és kémiai oxigénigényű szerves szennyeződések, vegyszer- és gyógyszergyárból származó molekulák veszélyeztethetik akár a felszíni, akár a felszín alatti víztesteket. A környezetbe való kibocsátás előtt tehát a szennyvizeket is ellenőrizni kell.
  
   

Ivóvízzel kapcsolatos általános gondolatok

1. A víz az élet fenntartásának egyik alapvető feltétele. Az emberi tesz 60-75%-a víz. A víz az életműködéshez szükséges oldószer szerepét tölti be. A megfelelő helyre szállítja a sejtműködéshez szükséges anyagokat és eltakarítja az életfolyamatok során keletkező salakot. Egyes források szerint az ember agyában naponta mintegy 1,5 m3 víznek megfelelő vér áramlik át. A vesék mintegy 2 m3 víz kezelését végzik el 24 óra alatt. Egy felnőtt ember egészséges életviteléhez naponta 2-3 liter víz elfogyasztására van szükség.
    
2. A víz természetesen nemcsak közvetlenül, mint ital funkcionál, hanem a gazdaság számos területén nélkülözhetetlen alapanyag, vivőanyag, öntőző szer és takarító anyag is egyben.
    
3. A Föld vízkészletének teljes tömege 1,38 * 1021 kg, aminek 97%-a tengervíz. Az édesvíz a hidroszféra teljes tömegének mindössze 3%-a, azaz 4,14*1019 kg (0,5‰-nél kisebb sótartalmú vizek).
    
4. Néhány adat az egy főre jutó vízmennyiségekről:

• USA: 573 liter
   
• Olaszország: 385 liter
   
• Svájc 250 liter
   
• EU átlag 150 liter
   
• Németország 130 liter
   
• Magyarország 110 liter
   

5. Magyarországon az egy főre jutó éves édesvíz felhasználás 612 m3. Ez több mint az éves megújítható készlet (598 m3). A hiányt az ország a felszín alatti vizekből pótolja.
    
6. Virtuális víz. A fogalom bevezetése John Anthony Allan angol földrajztudós nevéhez fűződik. Koncepciójának lényege az, hogy megállapítsuk, a fogyasztási cikkek, szolgáltatások egységnyi mennyiségéhez hány köbméter vízre van szükség. 1 tonna búza előállításához például 1600 m3 vizet használ fel átlagosan a mezőgazdaság. Néhány mezőgazdasági termék virtuális vízigénye:

• 1 kg rizs előállítása: 3 m3
   
• 1 kg kukorica előállítása: 0,9 m3
   
• 1 kg marhahús előállítása: 16 m3
   

7. Az ENSZ felmérése szerint a vízhiányos országok lakossága 2025-re elérheti a 3 milliárdot! Mivel a rendelkezésre álló ivóvíz mennyisége az évek múltával folyamatosan csökken, az elkövetkező időszak legkeresettebb „alapanyaga” a dihidrogén-monoxid lehet!

Közegészségügyi célú Ivóvíz vizsgálatok lefolytatásának menete a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a „Ivóvíz vizsgálatok” címszó alatt található címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető – online ajánlatkérő űrlap kitöltésével, ajánlatot kérhet a rendszerbe regisztrált, az adott területre akkreditált jogosultsággal rendelkező laboratóriumoktól. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból az Ivóvíz vizsgálatokat végző labortóriumoknak a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a laboratóriumoknak 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a laboratóriumok írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a laboratóriumokról készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a laboratóriumok indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a laboratóriummal megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a megbízás tárgyát képező munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A megbízott laboratórium megbízotti mintavételezés esetén előzetes egyeztetés alapján helyszíni szemle keretében elvégzi a mintavételt. Megbízói mintavételezés esetén Megbízónak kötelessége gondoskodni a minták laboratóriumba történő eljuttatásról.
    
7. Ezt követően a vett ivóvízminták laboratóriumi feldolgozásra kerülnek.
    
8. A vizsgálati eredmények és az értékelés a megrendelő által kért példányszámban postázásra kerülnek a szerződésben meghatározott határidőig (Külön kérésre fax-on, e-mailen is.).
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


+5 hasznos tanács, amit a megrendelőnek tudnia kell, mielőtt közegészségügyi célú Ivóvíz vizsgálatok elvégzésére adna megbízást:

1. Lehetőség szerint a megrendelő a személyes kapcsolat kialakítása végett, a még esetlegesen tisztázatlan (anyagi, szakmai) kérdések megbeszélése, valamint a vízmintavételezési helyszín azonosítása végett ajánlható, hogy a megrendelő – legalább telefonon – konzultáljon a Laboratórium jogosult képviselőjével.
    
2. A vízminták vizsgálati eredményeit a mintavétel módján kívül alapvetően befolyásolja a mintatartó edényzet minősége. Ezért a Laboratórium a vízminták mérendő jellemzőitől függően, speciálisan tisztított és előkészített mintatartó edényeket bocsájt a megrendelő rendelkezésére. A szükséges mintatartó edények kiválasztását célszerű legalább telefonon megbeszélni. Természetesen az a legjobb eljárás, ha a mintavételt a Laboratórium szakképzett munkatársai hajtják végre akkreditált eljárással.
    
3. A levett vízmintákat a lehető legrövidebb időn belül a laboratóriumba kell szállítani. Az egyes paraméterek között több olyan is akad, amelynek vizsgálati igénye esetén a mintát kizárólag hűtött körülmények között szabad tárolni és szállítani.
    
4. A mikrobiológiai vizsgálatra szánt ivóvíz mintázásánál különös gonddal kell eljárni a vízkivételi eszköz fertőtlenítésére. Ha ez nem történik meg, akkor előfordulhat, hogy nem a víz tényleges mikroflóráját találjuk meg, hanem a hibás mintavételből származó mikrobákkal találkozunk a vizsgálatok során.
    
5. Az ivóvíz-minőség vizsgálata a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet alapján történik.