SzakertoNet

Mikor és miért van szükség munkaegészségügyi (munkahelyi) zajterhelés, zajexpozíció vizsgálatára, zajmérésre?

1. Hatósági (népegészségügyi, munkavédelmi) előírás a zajexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet alapján.
    
2. Dolgozók kockázatelemzése a dolgozókat érő zajterhelés mértékének, és veszélyességének, a szükséges egyéni védőeszközök  megállapítására.
    
3. Ellenőrző vizsgálat az egészségkárosodás kialakulásának megelőzésére. Munkakörtől függően a munkavállalókat zajterhelés éri, ami az emberi szervezet számára káros hatással is járhat.
    
4. Dolgozói zajpanasz kivizsgálása.
    
5. Ellenőrző vizsgálat, melynek eredménye egy kártérítési perben döntő lehet az új források miatti károsodások bizonyításában.
    
6. Új – esetlegesen időszakos - zajforrások megjelenésekor a források miatti egészségkárosodás valószínűsíthetőségének megállapítására.

Megbízás adásának menete Munkahelyi zajmérés, zajterhelés, zajexpozíció vizsgálatának elvégzésére a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a „Munkahelyi zajmérés” címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető – online ajánlatkérő űrlap kitöltésével, ajánlatot kérhet a rendszerbe regisztrált, az adott területre akkreditált jogosultsággal rendelkező vizsgáló laboratóriumoktól. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a Munkahelyi zajmérést végző laboratóriumoknak a SZAKÉRTŐNET renszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a vizsgáló laboratóriumoknak 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a vizsgáló laboratóriumok írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a vizsgáló laboratóriumok ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a vizsgáló laboratóriumokról készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a vizsgáló laboratóriumok indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a vizsgáló laboratóriummal megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a megbízás tárgyát képező munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A megbízott, előzetes egyeztetés alapján az érintett területen helyszíni szemlét tarthat, aminek alapvető célja a vizsgálandó munkahelyek és munkakörülmények megismerése. A helyszíni szemle keretében megkezdi a vizsgálatokhoz szükséges mérést.
    
7. A vizsgálati eredmények és az értékelés a megrendelő által kért példányszámban postázásra kerülnek a szerződésben meghatározott határidőig. (Külön kérésre fax-on, e-mailen is.)
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


Szakmai háttér információk

1. A helyszíni szemlén a szakértő ellenőrzi a megrendelő által, az ajánlatkérés során megadott információkat a vizsgálandó munkakörökről és a megadott zajforrásokról.
    
2. Az árajánlatban előzetesen kalkulált, a zajvédelmi szakvélemény készítéséhez szükséges vizsgálati pontok száma, a helyszín pontosan előre nem ismert körülmények miatt kis mértékben változhatnak.
   
    

+9 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Munkaegészségügyi zajmérés, zajterhelés, zajexpozíció vizsgálatának elvégzésére adna megbízást

1. Lehetőség szerint a megrendelő a helyszíni szemlén - a személyes kapcsolat kialakítása, a még esetlegesen tisztázatlan (anyagi, szakmai) kérdések megbeszélése, valamint a helyszín beazonosítása végett – találkozzon a szakértővel.
    
2. Amennyiben a megrendelő korábban – a helyszíni szemlét megelőzően - a szakértő rendelkezésére bocsátotta helyszín beazonosításához szükséges információkat, dokumentumokat, úgy a helyszíni szemlén a megrendelőnek, vagy képviselőjének nem feltétlenül fontos találkozni a szakértővel. A szakértő a terepi munkát el tudja végezni a megrendelő nélkül is.
    
3. A zajvédelmi szakértő felelőssége, hogy a zajvédelmi jegyzőkönyv megfeleljen a 66/2005. (XII.22.) EüM rendeletben előírt tartalmi és formai követelményeknek, különös tekintettel a helyszíni mérések szabályaira.
    
4. A szakértő helyszíni mérések nélkül nem készítheti el a zajvédelmi szakvéleményt.
    
5. Amennyiben a zajvédelmi szakvélemény vonatkozásában az eljárás során a hatóság hiánypótlást, kiegészítést kér, és amennyiben az valóban a zajvédelmi szakvéleménnyel kapcsolatos, úgy a szakértő köteles az elkészült szakvéleményt felülvizsgálni, a szükséges módosításokat megtenni.
    
6. A szabványban rögzítettnél kevesebb mérésszámmal, mérési időtartammal elkészített zajvédelmi szakvélemény hiánypótlásának felelőssége a szakértőt terheli.
    
7. A zajvédelmi szakvélemény minden példánya legyen aláírva a szakértő által.
    
8. A megrendelő az elkészült zajvédelmi szakvéleményt 5 évig tudja felhasználni hatósági és bírósági eljárások során.
    
9. A megbízó mindenképpen előre tisztázza a szakértővel a zajvédelmi szakvélemény átadásának körülményeit, illetve a költségek rendezésének lehetőségeit.