SzakertoNet

Mi a célja a Levegőtisztaság-védelmi engedélynek?

Minden emberi tevékenység valamilyen módon hatással van a környezetre, használja erőforrásait, szennyezőanyagokat bocsát a levegőbe, vízbe, talajba, hulladékokat eredményez, beavatkozik az ökológiai folyamatokba. A fejlődés csak a fenntarthatóság gondolatának figyelembe vételével nem okoz hosszú távon visszafordíthatatlan károkat földünkön.

Az elővigyázatosság és a megelőzés - mint a környezetvédelem legfontosabb alapelve - megköveteli, hogy a tevékenységek szennyezőanyag kibocsátásukkal ne okozzanak kárt a környezeti elemekben, természeti értékekben és csak a szükséges mértékben terheljék a környezeti elemeket és eredményezzék a természeti erőforrások használatát. A jelentősebb környezeti hatással járó tevékenységek csak környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély birtokában folytathatók. Azonban a kisebb levegőterhelést okozó tevékenységeknél is igen fontos, hogy csak a lehető legkevesebb szennyezőanyag kerüljön a levegőbe, akár diffúz módon, akár pontforrásokon keresztül.

Ezért a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Kormány rendelet  szerint a környezetvédelmi felügyelőségek  hatáskörébe tartozó tevékenységek végzéséhez egyéb engedélyezés hiányában levegővédelmi engedély, tehát levegőtisztaság-védelmi engedélyezési terv szükséges.


Milyen levegőterhelő tevékenységek nem tartoznak a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörébe?

• a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény által működtetett tüzelőberendezés működtetése;
   
• a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem háztartási vagy közintézmény, kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezéseinek működtetése;
   
• az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt, levegőterheléssel járó berendezések működtetése;
   
• a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel járó tevékenységek;
   
• a nem gazdasági tevékenység keretében működő, diffúz légszennyezéssel járó tevékenységek.
   

Ezeknél a tevékenységeknél a kistérségi körzetközponti feladatot ellátó települési, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője a levegővédelmi ügyekben eljáró hatóság. A kormányrendelet az ide tartozó tevékenységeknél nem írja elő az engedélyezési kötelezettséget.


Mit fog tartalmazni a Levegőtisztaság-védelmi engedély (pontforrás, diffúz forrás engedély)?

• pontforrás esetén az elérhető legjobb technika alapján meghatározott egyedi kibocsátási határértéket;
   
• a betartandó műszaki előírásokat, és az üzemeltetés egyéb feltételeit, amelyeket az elérhető legjobb technika alapján határoznak meg;
   
• azokat a betartandó feltételeket, előírásokat, amelyek a levegőterhelés minimalizálásához, vagy a légszennyezés megelőzéséhez, a kibocsátási határértékek, és a légszennyezettségi határértékek betartásához szükségesek;
   
• azokat a betartandó feltételeket, amelyek a nagy távolságú terjedés minimalizálásához, az országhatáron való átterjedés megelőzéséhez, és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében szükségesek;
   
• a tevékenység figyelemmel kíséréséhez szükséges monitorozási követelményeket, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési módszert, valamint a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját és tartalmát;
   
• a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményeket;
   
• azokat az intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan légszennyezés megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek.
  
   

Mikor van szükség Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés, illetve éves adatszolgáltatás elvégzésére?

• A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet III. fejezet 19. pontja alapján a levegőtisztaság-védelmi engedély megszerzésére kötelezettek, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (E-PRTR) I. mellékletében szereplő légszennyező források üzemeltetői, a működési engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg a fenti Kormány rendelet 4. melléklete szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésre (LAL) kötelezettek.
   
• Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a fenti rendelet 7. melléklete szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (Légszennyezés mértéke bejelentés, LM) köteles benyújtani.
   

A Levegőtisztaság-védelmi engedély kérelemhez szükséges Levegőtisztaság-védelmi engedélyezési terv elkészítésének, alapbejelentés, illetve éves adatszolgáltatás elvégzésének menete a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Levegőtisztaság-védelmi engedélyezés, alapbejelentés, adatszolgáltatás" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajálatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a Levegőtisztaság-védelmi engedélyezési tervet készítő, illetve az adatszolgáltatásokat végző szakértőknek a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. Levegőtisztaság-védelmi engedélyezés esetében a megbízó által kiválasztott szakértő helyszíni szemlét tart, aminek alapvető célja a tervezett tevékenység helyszínének és környezetének megismerése.
    
7. A megbízott az adatok és engedélyezés esetében az esetleges vizsgálatok elvégzése után elkészíti a Levegőtisztaság-védelmi engedélyezéshez szükséges dokumentumot, illetve elvégzi a hatóságok felé a kért adatszolgáltatást.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekintheti meg.


+10 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Levegőtisztaság-védelmi engedélyhez szükséges Levegőtsiztaság-védelmi engedélyezési terv elkészítésére adna megbízást

1. Lehetőség szerint a megrendelő a helyszíni szemlén - a személyes kapcsolat kialakítása, a még esetlegesen tisztázatlan (anyagi, szakmai) kérdések megbeszélése, valamint a helyszín beazonosítása végett – találkozzon a szakértővel.
    
2. Amennyiben a megrendelő a helyszíni szemlét megelőzően a szakértő rendelkezésére bocsátotta a helyszín beazonosításához szükséges információkat (térkép, tulajdoni lapok) a megrendelőnek, nem feltétlenül fontos találkozni a szakértővel.
    
3. A szakértő felelőssége, hogy az elkészült dokumentáció tartalma feleljen meg a 306/2010.(XII.23.) Kormány rendeletben foglalt követelményeknek.
    
4. A megrendelő érdeke is, hogy a szakértő minden a tevékenysége érintő információt időben megkapjon, mert csak így készíthető el minőségi szempontból is megfelelő anyag.
    
5. Amennyiben a dokumentáció készítése közben, megrendelő a tervezett tevékenységet érintő új információ birtokába jut, vagy a szakértőnek átadott adatokban esetlegesen változás következik be, haladéktalanul értesítse erről a dokumentációt készítő szakértőt.
    
6. Amennyiben a levegővédelmi engedélykérelemmel kapcsolatos dokumentáció vonatkozásában az eljárás során a hatóság a dokumentációkkal kapcsolatos hiánypótlást, kiegészítést kér, úgy a szakértő köteles az elkészült anyagot felülvizsgálni, és a szükséges módosításokat megtenni.
    
7. Az indokolt hiánypótlással kapcsolatban felmerülő költségek a szakértőt terhelik.
    
8. A megbízó részéről ajánlott állandó kapcsolattartó személy kijelölése.
    
9. A szakértő aláírása szerepeljen az elkészült dokumentáció minden példányán.
    
10. A megbízó előre tisztázza a szakértővel a dokumentáció átadásának körülményeit és a költségek rendezésének lehetőségeit.