SzakertoNet

Mikor és miért van szükség Veszélyes gépek üzembe helyezésére és/vagy biztonságtechnikai felülvizsgálatára?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 21. § a következők szerint rendelkezik:

21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

(2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A berendezés- és gépvizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet pedig a következőket rendeli el az üzembe helyezéssel és a biztonsági felülvizsgálatokkal kapcsolatosan:

3. § (1) Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.

(2) A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és - ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte - annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

(3) Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak megfelelően elvégezték.


Megbízás adásának menete Veszélyes gépek üzembe helyezésére ill. időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatára a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Veszélyes gépek üzembe helyezése, biztonságtechnikai felülvizsgálata" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a Veszélyes gépek üzembe helyezését, és biztondágtechnikai felülvizsgálatát végző szakértőknek a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. Szerződéskötést követően a szakértő elvégzi az üzembe helyezést, és/vagy a biztonságtechnikai felülvizsglatot.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


Szakmai háttér információk

1. A munkavédelmi szempontú üzembe helyezést nem szabad összekeverni az általános értelembe vett beüzemeléssel.
    
2. A munkavédelmi szempontú üzembe helyezést csak az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt gépek esetében kötelező elvégezni.
    
3. A munkavédelmi szempontú üzembe helyezés alá kell vonni az előző pontban említetteken kívül azokat a gépeket, amelyeket – a kockázatértékelés alapján – a munkáltató veszélyes gépnek minősített.
    
4. A munkavédelmi szempontú üzembe helyezést mindig írásban rendeli el a munkáltató, vagy a gépért felelős megbízott vezető.
    
5. Az üzembe helyezést minden esetben munkavédelmi szempontú biztonságtechnikai felülvizsgálat előzi meg, melyet munkavédelmi szakember, emelőgépek esetében pedig emelőgép-szakértő végezhet el.
   
    

A 10 hasznos tanács arról szól, hogy mire érdemes odafigyelni a megbízóknak, ha veszélyes gép üzembe helyezésére kérnek ajánlatot. Milyen trükkök vannak, amikre fel kell készülnie, miket érdemes elkerülnie, mivel szoktak esetleg visszaélni, milyen kérdéseket kell mindig feltenni stb. Mindezeket űrlaponként kell megadni, és természetesen a szerződéstervezetben ki kell ezekre térni.

+10 hasznos tanács és információ, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Veszélyes gépek üzembe helyezésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára kíván megbízást adni.

1. A munkavédelmi szempontú üzembe helyezés nem egyenlő a gépek vagy berendezések elindításával (beüzemelésével), az eljárás a munkáltató (üzemeltető) nyilatkozata arról, hogy az eszköz egészséget nem veszélyeztető módon és biztonságosan használható és erről a kapcsolódó dokumentumok alapján meggyőződött.
    
2. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.
    
3. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
    
4. Az üzembe helyezést megelőzően biztonságtechnikai felülvizsgálatot kell végezni, amelyet munkavédelmi szakembernek ill. a szakértőnek kell elvégeznie.
    
5. Az üzembe helyezés után a veszélyes gépet, ill. technológiát időszakonként felül kell vizsgálni. Az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat a gépkönyv előírásai szerint, de legalább ötévente el kell végezni. A munkáltatónak természetesen lehetősége van a saját munkavédelmi szabályzatában ennél gyakoribb vizsgálati periódusokat megállapítani.
    
6. Telepített gépek áthelyezésekor, a környezeti körülmények jelentős megváltozásakor a veszélyes gép, ill. technológia üzembe helyezését el kell végezni.
    
7. Mobil munkagépek esetében (pl: gumikerekes rakodógép) az üzembe helyezésénél -  természetesen a gép jellegét figyelembe véve – változó munkahelyre kel elvégezni az üzembe helyezést.
    
8. Régi és használt gépek üzembe helyezésénél, mindig az aktuális jogszabályoknak / műszaki irányelveknek kell a gépnek / technológiának megfelelnie.
    
9. Használt és régi gépek újraindításánál vagy üzembe helyezésénél nagyon fontos, hogy minden dokumentációja hiánytalanul meglegyen a gépnek, ezek hiányában a munkavédelmi eljárás nagyon költséges lehet!
    
10. A külföldről behozott gépek esetében szintén nagyon fontos, hogy az Európai Megfelelősége, azaz a CE-tanúsítása legyen, amennyiben az általános megfelelőség nem igazolható, az eszköz csak a tanúsító felülvizsgálat után helyezhető üzembe. A minősítő eljárás szintén költséges lehet.