SzakertoNet

Mi a célja a tevékenységek környezeti szempontú vizsgálatának?

Minden emberi tevékenység valamilyen módon hatással van a környezetre, használja erőforrásait, szennyezőanyagokat bocsát a levegőbe, vízbe, talajba, hulladékokat eredményez, beavatkozik az ökológiai folyamatokba. A fejlődés csak a fenntarthatóság gondolatának figyelembe vételével nem okoz hosszú távon visszafordíthatatlan károkat földünkön.

Az elővigyázatosság és a megelőzés - mint a környezetvédelem legfontosabb alapelve - megköveteli, hogy a tevékenységek ne okozzanak kárt a környezeti elemekben, természeti értékekben és csak a szükséges mértékben terheljék a környezeti elemeket és eredményezzék a természeti erőforrások használatát. Ennek érdekében van elengedhetetlenül szükség a tevékenységek környezeti-természeti hatásainak előzetes vizsgálatára. Az előbbieknek megfelelően a vizsgálat célja megállapítani, hogy az adott tevékenység teljes életciklusát tekintve jelentős környezeti hatással jár-e, és amennyiben igen, milyen környezeti állapot változását idézheti elő és ez milyen kockázatot jelent az élő és élettelen környezetre.


Mitől függ, hogy egy adott tevékenyéghez milyen környezeti vizsgálat szükséges?

314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kormány rendelet) írja elő a környezeti hatásvizsgálati (KHV) és az egységes környezethasználati engedélyezési (EKHE/IPPC) eljárás szabályait. A Kormány rendelet 1. melléklete tartalmazza a környezetvédelmi engedély köteles tevékenységeket a hozzájuk tartozó küszöbértékekkel, ezekhez a jogszabály kötelezően előírja a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. Ebben az esetben az eljárás megindításához környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció (környezeti hatástanulmány) szükséges a Kormány rendelet 6. sz. mellékletében rögzített tartalommal.

A Kormány rendelet 3. mellékletében felsorolt tevékenységeknél a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálat alapján dönt a KHV szükségességéről. Ehhez a kérelmezőnek előzetes vizsgálati dokumentációt kell készíttetnie a Kormány rendelet 4. sz. mellékletében leírt tartalommal.

Amennyiben a tevékenység a 3. mellékletben szerepel, de az ott meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy az ott meghatározott feltételek nem teljesülnek

• más engedélyező hatóság hiányában a környezetvédelmi felügyelőség a környezethasználó által benyújtott, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján - előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
   
• más engedélyezési hatóság (pl. építési hatóság) eljárása esetén a környezetvédelmi felügyelőség szakhatósági eljárásban vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

Amennyiben a vizsgálat alapján jelentős környezető hatás várható, saját határozatban vagy szakhatóságként előírja a környezetvédelmi engedély, azaz a környezeti hatásvizsgálat szükségességét és megállapítja a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.


Mely tevékenységekhez szükséges egységes környezethasználati engedély és ez hogyan függ össze a környezeti hatásvizsgálattal?

A Kormány rendelet 2. számú melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek csak egységes környezethasználati engedély (továbbiakban EKHE) birtokában folytathatók. Az 1. és 2. mellékletben szereplő tevékenységek megkezdéséhez KHV és EKHE szükséges.

Ha a tervezett tevékenység a 2. és 3. mellékletben szerepel a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárásban dönti el, hogy a tevékenységnek jelentős környezeti hatása lesz vagy nem. Amennyiben nem, akkor a tevékenység megkezdéséhez csak EKHE, ha igen KHV és EKHE szükséges.

Ha a tevékenység a 2. melléklet mellett a 3. mellékletben is szerepel ugyan, de az ott meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a leírt feltételek nem teljesülnek a környezetvédelmi hatóság – előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül – vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e. Amennyiben nem, akkor a tevékenység megkezdéséhez csak EKHE, ha igen KHV és EKHE szükséges.

Azokban az esetekben, amikor KHV és EKHE is szükséges a tevékenység megkezdéséhez a felügyelőség a két eljárást a környezethasználó kérelmére a Kormány rendeletben meghatározottak szerint összevontan vagy összekapcsoltan folytatja le.


Mi az előzetes konzultáció?

Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a felügyelőség véleményt, az eljárásokban részt vevő közigazgatási szervek és a nyilvánosság észrevételt adjon. Az észrevételek ismeretében felgyorsulhat az eljárás folyamata. A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely KHV köteles, KHV és EKHE köteles vagy csak EKHE köteles.

Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a Kormány rendelet 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt.


Környezeti vizsgálatok levegőtisztaság-védelmi tervfejezetének módosítása, felülvizsgálata a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Levegőtisztaság-védelmi tervfejezet módosítása, felülvizsgálata" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a Környezeti vizsgálatok levegőtisztaság-védelmi tervfejezetének módosítását, felülvizsgálatát végző szakértőknek a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A Megbízott helyszíni szemlét tart, aminek alapvető célja a tervezett tevékenység helyszínének és környezetének megismerése.
    
7. A szakértő az adatok és az esetleges vizsgálatok elvégzése után elkészíti a hatástanulmányt.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekintheti meg.


+10 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Környezeti vizsgálatok levegőtisztaság-védelmi tervfejezete módosítására, felülvizsgálatára adna megbízást

1. Lehetőség szerint a megrendelő a helyszíni szemlén - a személyes kapcsolat kialakítása, a még esetlegesen tisztázatlan (anyagi, szakmai) kérdések megbeszélése, valamint a helyszín beazonosítása végett – találkozzon a szakértővel.
    
2. Amennyiben a megrendelő a helyszíni szemlét megelőzően a szakértő rendelkezésére bocsátotta a helyszín beazonosításához szükséges információkat (térkép, tulajdoni lapok) a megrendelőnek, nem feltétlenül fontos találkozni a szakértővel.
    
3. A szakértő felelőssége, hogy az elkészült dokumentáció tartalma feleljen meg a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendeletben foglalt követelményeknek.
    
4. A megrendelő érdeke is, hogy a szakértő minden a tevékenysége érintő információt időben megkapjon, mert csak így készíthető el minőségi szempontból is megfelelő anyag.
    
5. Amennyiben a hatásvizsgálati/felülvizsgálati dokumentáció készítése közben, megrendelő a tervezett tevékenységet érintő új információ birtokába jut, vagy a szakértőnek átadott adatokban esetlegesen változás következik be, haladéktalanul értesítse erről a dokumentációt készítő szakértőt.
    
6. Amennyiben a környezeti hatástanulmány/előzetes vizsgálati dokumentáció/egységes környezethasználati engedély/környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges dokumentáció vonatkozásában az eljárás során a hatóság a dokumentációkkal kapcsolatos hiánypótlást, kiegészítést kér, úgy a szakértő köteles az elkészült anyagot felülvizsgálni, a szükséges módosításokat megtenni.
    
7. Az indokolt hiánypótlással kapcsolatban felmerülő költségek a szakértőt terhelik.
    
8. A megbízó részéről ajánlott állandó kapcsolattartó kijelölése.
    
9. A szakértő aláírása szerepeljen a környezeti hatástanulmány/előzetes vizsgálati dokumentáció/egységes környezethasználati engedély/környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges dokumentáció minden példányán.
    
10. A megbízó tisztázza előre a szakértővel a dokumentáció átadásának körülményeit és a költségek rendezésének lehetőségeit.