SzakertoNet

Mikor és miért van szükség Biztonsági- és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatására?

Az építőipar ma a legveszélyesebb foglalkoztatási ágazat. Az építőipari tevékenység munkavédelmi szabályait (többek között) a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet ismerteti.

Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló jogszabály tartalmazza. A jogszabály a koordinátor foglalkoztatására a következőket írja elő:

3. § A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor megvalósítja a 7. §-ban meghatározott feladatokat, illetve megteszi a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat.

(2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor megvalósítja a 8. §-ban meghatározott feladatokat. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti.

1. A Biztonsági- és egészségvédelmi tervet elméletileg minden, építési munkára kell készíteni (nincs alsó határ). Egy elfogadott „ökölszabály”, hogy olyan munkákhoz kell készíteni BE tervet, amelynél az építési engedélykötelezettség fennáll.
    
2. A építőipari munkák (nem teljes) köre:

• Árokásás
   
• Földmunkák
   
• Építés
   
• Előre gyártott elemek összeállítása és szétszerelése
   
• Átalakítás vagy kiszerelés
   
• Változtatás
   
• Felújítás
   
• Javítás
   
• Szétszerelés
   
• Építmény és zsaluzatok bontása
   
• Üzemeltetés
   
• Karbantartás, festés, tisztítás
   
• Csatornázás
   
• Ivóvízvezeték építése, árokba fektetése
   
• Szállítás, tárolás, raktározás
   
• Beton-vasbeton munkák
   
• Kőműves munkák
   

3. A 2. pontban leírt munkák megkezdése csak akkor történhet meg, ha arról terv készül és a terv tartalmazza a Biztonsági és egészségvédelmi tervet, valamint a munkavégzés biztonsági- és egészségvédelmi koordinálására megbíznak egy munkavédelmi szakembert.

Megbízás adásának menete biztonsági- és egészségvédelmi koordinátori feladatok elvégzésére a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Biztonsági- és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatása" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a koordinátori feladatokat elvégző szakértők a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. Szerződéskötést követően a szerződött szakember megkezdi Biztonsági- és egészségvédelmi koordiátori feladatainak ellátását.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


Szakmai háttér információk

A Biztonsági- és egészségvédelmi terv formaiságáról a jogszabály nem rendelkezik, de az alábbi adatokat tartalmaznia kell:

• Ütemterv
   
• A projektben részt vevők adatai: (Megbízó; Tervező, Vállalkozó; Felelős műszaki vezetők; Építésvezetők, Koordinátor, stb)
   
• Érintett veszélyes közművek és a közműegyeztetés jegyzőkönyvei (magasfeszültségű föld v. légkábel, gáz, vasút)
   

Az alábbi veszélyes tevékenységek pontos szabályozása:

• Azok a munkák, amelyek talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel vagy magas helyről történő leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót.
   
• Egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényezők expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban időszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés
   
• Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történő munkavégzés.
   
• Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak.
   
• Árokban, alagútban végzett munka, földalatti munka.
   
• Nehéz, előre gyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munka.
   

A munkavédelmi koordinátor feladatai az építési tevékenység során:

• a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és - amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges - a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a 10. §-ban meghatározottakat, továbbá a biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák;
   
• indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a meghatározott dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit;
   
• közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra;
   
• a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása;
   
• a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.
  
   

+10 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek mielőtt Biztonsági- és egészségvédelmi koordinátori feladatok elvégzésére ad megbízást

1. Biztonsági- és egészségvédelmi koordinátor (koordinátor): az a természetes személy, akit ezzel a feladattal megbíztak vagy foglalkoztatnak a koordinátori feladatok teljesítése érdekében. A koordinátori feladatok munkabiztonsági szaktevékenységnek (Mvt. 8. §) minősülnek.
    
2. A Biztonsági- és egészségvédelmi terv készítése a Tervező feladata, a koordinátornak csupán segítenie kell a munkáját. A 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet előírásai alapján a kiviteli tervdokumentációnak tartalmaznia kell a biztonsági és egészségvédelmi tervet is.
    
3. Az 500 embernapot meghaladó építőipari munkákat az OMMF területileg illetékes felügyelőségének be kell jelenteni. A bejelentés tartalmát a már többször idézett 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. melléklete tartalmazza.
    
4. A koordinátor megbízása, a Munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete szerinti veszélyességi osztály (ez gyakorlatilag I. veszélyességi osztályt jelent) és a munkavégzés során alkalmazott munkavállalók száma határozza meg.

• 1-9 munkavállaló között; egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára
   
• 10-49 munkavállaló között; egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára
   
• 50-500 munkavállaló között; egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,
   
• 501-1000 munkavállaló között; egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
   
• 1000 munkavállaló felett. egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel
   

5. A koordinátor megbízása vagy foglalkoztatása nem érinti a megbízónak (foglalkoztatónak) és a felelős műszaki vezetőnek a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megállapított felelősségét!
    
6. A Biztonsági- és egészségvédelmi terv célja, hogy összefoglalja azokat a munkavégzéssel kapcsolatos szabályokat, amelyek az adott munka során előfordulhatnak.
    
7. A Biztonsági- és egészségvédelmi tervnek javasolt tartalmaznia az alapadatokon túl, a munkában részt vevő vállalkozók feladatait és felelősségi körét, az alkalmazott technológiák jól bevált gyakorlatát és a minimális munkavédelmi feltételeket, a vállalkozók dokumentációs követelményeit, a generálkivitelező és az alvállalkozók által biztosítandó tárgyi feltételeket.
    
8. A koordinátor tevékenységét szigorúan adminisztrálni kell, melyek jegyzőkönyvek, naplóbejegyzések, egyéb javaslattételek (, melyet a BE terv kiegészítéseként tesz meg), baleseti kivizsgálások, stb formában jelenik meg.
    
9. A Felelős műszaki vezetőnek a Biztonsági- és egészségvédelmi tervet kiválóan ismernie kell, ha az abban leírt biztonsági intézkedésektől eltér, akkor az új módszerek alkalmasságát a koordinátornak ellenőriznie, és jóvá kell hagynia.
    
10. Az építőiparban történt balesetek esetén, mindig vizsgálják a Felelős műszaki vezető és a generálkivitelező felelősségét is. A Felelős műszaki vezetőnek tudnia kell bizonyítania, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a baleseteket elkerülje. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha BE tervvel rendelkezik és koordinátort foglalkoztat (aki természetesen a rábízott feladatot jogszerűen és tudásának megfelelően lát el).