SzakertoNet

Mikor és miért van szükség vízgazdálkodási engedélyezési tervre (pl. vízjogi- létesítési, üzemeltetési)?

1. Vízjogi létesítési engedélyre vizilétesítmény építéséhez van szükség. Vizilétesítménynek minősülnek pld. a kommunális vagy ipari szennyvíztisztítók, víztermelő kutak, monitoring- (figyelő-) kutak, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés ill. csapadékvíz elvezetés közművei, üzemek, telephelyek szennyvíz és csapadékvíz előtisztító berendezései, tisztított vizek szikkasztással történő elhelyezéséhez szükséges létesítmények.
    
2. Vízjogi üzemeltetési engedélyre az 1. pontban említett, vízjogi létesítési engedéllyel megépült vizilétesítmények üzemeltetéséhez van szükség.
    
3. Vízjogi engedélyezéshez kapcsolódóan kiegészítő tervekre ill vizsgálatra is szükség van, pld tisztított víz szikkasztással történő elhelyezéséhez a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 4. melléklete szerinti elővizsgálat szükséges
    
4. Az engedély nélküli létesítést, üzemeltetést végzőt, az engedélyező hatóság utólagos vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély beszerzésére kötelezi, és ezen túl a körülmények ismeretében pénzbírsággal szankcionálja. Mivel ezen bírság jelentős összeget is elérhet, ezért kérjük nézzen utána a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, vagy kérje ki szakember segítségét.
   
    

Vízgazdálkodási engedélyezési terv elkészítésének menete a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Vízgazdálkodási engedélyezési terv" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a Vízgazdálkodási engedélyezési tervet készítő szakértőt a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A megbízott az érintett területen előzetesen egyeztetett időpontban helyszíni szemlét tart, aminek alapvető célja a feladat megismerése és az esetlegesen a helyszínen elvégzendő munkák (talaj, talajvíz mintavétel) felmérése.
    
7. A megbízott az adatok és az esetleges vizsgálatok elvégzése után elkészíti a vállalat dokumentációt.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


Szakmai háttér információk

1. A helyszíni szemlén a szakértő ellenőrzi a megrendelő által, az ajánlatkérés során megadott információkat.
    
2. Új létesítmény engedélyezése esetén a létesítéssel összefüggő alapdokumentációkat a megbízónak a szakértő rendelkezésére kell bocsátania.
    
3. Amennyiben vizsgálat is szükséges a kért tervezéshez a minták laboratóriumi bevizsgálásának ideje (jellemzően 2-4 hét) a vízgazdálkodási terv elkészítésének idejét jelentősen befolyásolja.
    
4. A vízgazdálkodási terv készítés teljes költségéből jelentős részt képviselnek a fúrásos mintavételi, valamint laboratóriumi vizsgálati díjak, amelyeket mindig külön rovatban tüntet fel a szakértő az árajánlatában.
   
    

+10 hasznos tanács, amit egy Megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Vízgazdálkodási engedélyezési terv készítésére adna megbízást

1. Lehetőség szerint a megrendelő a helyszíni szemlén - a személyes kapcsolat kialakítása, a még esetlegesen tisztázatlan (anyagi, szakmai) kérdések megbeszélése, valamint a helyszín beazonosítása végett – találkozzon a szakértővel.
    
2. Amennyiben a megrendelő korábban – a helyszíni szemlét megelőzően - a szakértő rendelkezésére bocsátotta helyszín beazonosításához szükséges információkat, dokumentumokat (térkép, tulajdoni lap, egyéb a terv készítés szempontjából fontos dokumentumok), úgy a helyszíni szemlén a megrendelőnek, vagy képviselőjének nem feltétlenül fontos találkozni a szakértővel. A szakértő a terepi munkát el tudja végezni a megrendelő nélkül is.
    
3. A vízvédelmi szakértő felelőssége, hogy a megrendelt vízgazdálkodási terv megfeleljen az érvényben lévő jogszabályokban előírt tartalmi és formai követelményeknek.
    
4. A Megrendelő az esetleges előzményekről minden információt ismertessen a szakértővel.
    
5. Amennyiben a vízgazdálkodási terv vonatkozásában az eljárás során a hatóság hiánypótlást, kiegészítést kér, és amennyiben az valóban a vízgazdálkodási tervvel kapcsolatos, úgy a szakértő köteles az elkészült tervet felülvizsgálni, a szükséges módosításokat, kiegészítéseket megtenni.
    
6. Hatósági kötelezés esetén az előírt teljesítési határidőt a szakértő csak abban az esetben tudja tartani, ha a Megrendelő időben fordul szakértői segítséghez.
    
7. A szakértő által átadott vízgazdálkodási terv egyik példányának tartalmaznia kell, az eredeti laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyve(ke)t.
    
8. A vízgazdálkodási terv minden példánya legyen aláírva a szakértő által.
    
9. A megrendelő az elkészült vízgzadálkodási tervet 5 évig tudja felhasználni az engedélyezési eljárás során.
    
10. A Megbízó mindenképpen előre tisztázza a szakértővel a terv átadásának körülményeit, illetve a tervkészítési költségek rendezésének lehetőségeit.