SzakertoNet

Mikor és miért van szükség kulturális örökségvédelmi hatástanulmányra?

1. A 2001. évi LXIV tv. (Ötv.) szerint kulturális örökségünk megóvása közérdek és együttműködési kötelezettséget és közreműködési jogokat ró az állampolgárokra. Az Ötv. szerint a régészeti örökség megőrzésére tett intézkedéseknek elsősorban megelőző jellegűnek kell lennie. Az örökségvédelmi hatástanulmányt az Ötv. 66. §-ában meghatározott esetekben a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében kell elkészíteni.
    
2. Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséről a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz készíttetője köteles gondoskodni.
    
3. 3. § (1) Az Ötv. 66. §-ában meghatározott örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult:
   
    a) a régészeti szakterületi munkarész vonatkozásában kizárólag a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendelet szerint régészeti részszakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő;
   
    b) az, aki az örökségvédelmi hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír;
   
    c) Az örökségvédelmi hatástanulmányban szereplő műemléki szakterületi részeket csak az adott szakterületen felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti.
   
    d) az a jogi személy, amely az a), b) vagy c) pontban előírtak szerinti munkatársak részvételét az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésében biztosítja.
    
4. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint a környezeti hatásvizsgálatnak (KHV) ki kell térnie a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is. A vizsgálat eredményeként elkészített hatástanulmányban tehát örökségvédelmi tervfejezetnek is szerepelnie kell.
    
5. Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésének célja, hogy felderítse, felmérje településrendezéssel kapcsolatos örökségvédelmi hatásokat és javaslatot tegyen az örökségvédelmi értékek megóvására. Örökségvédelmi hatástanulmány, készítése nélkül előfordulhat, hogy egy a településen belül tervezett beruházási, fejlesztési terület kivitelezés közben kiderülő régészeti, vagy műemléki érintettsége meggátolhatja a beruházás megvalósulását, esetleg váratlan, előre nem számított régészeti feladatellátást tesz szükségessé, mely komolyan befolyásolhatja a tervezett beruházás bekerülési költségeit és megvalósíthatóságát. Régészeti lelőhely területén pl. 50 cm-t meghaladó földmunkát végezni nem lehet, a régészeti örökség emlékeit csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti lelőhelyek veszélyeztetése, megsemmisítése, akár csak részlegesen is, örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
    
6. Ha a településrendezéssel kapcsolatban nem készült örökségvédelmi hatástanulmány, az engedélyezési eljárás során annak készítését az örökségvédelmi hatóság hiánypótlásként előírja, és a hatástanulmány, eredményétől függően, befolyásolhatja a tervezett beruházás, fejlesztés megvalósíthatóságát.
   
    

Megbízás adásának menete környezeti hatásvizsgálatokhoz kapcsolódó örökségvédelmi hatástanulmány, előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Örökségvédelmi hatástanulmány, előzetes régészeti dokumentáció környezeti vizsgálatokhoz" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból az Örökségvédelmi hatástanulmányt, előzetes régészeti dokumentációt készítő szakértőknek a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A Megbízott az érintett területen helyszíni szemlét tart, aminek alapvető célja a területnek és környezete adottságainak, régészeti érintettségének felderítése, megismerése.
    
7. A szakértő összegyűjti az adattári, könyvtári, irodalmi, hatósági nyilvántartási adatokat a terület örökségvédelmi érintettségére vonatkozóan.
    
8. A szükséges terepmunka elvégzése után szakértő elkészíti a hatástanulmányt, amelyet hitelesítő záradékkal lát el.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekintheti meg.


Szakmai háttér információk

1. A helyszíni szemlén a szakértő ellenőrzi a megrendelő által, az ajánlatkérés során megadott információkat a beruházási területről.
    
2. A terület művelési ágától függően (szántó, rét, legelő, erdő, beépített belterület, stb.) a helyszíni szemle által elvégzi a terület régészeti érintettségének felderítését, az esetlegesen előkerülő régészeti leleteket a helyszínen meghatározza.
    
3. Az összegyűjtött adattári, nyilvántartási adatokat, illetve a terepszemle adatait felhasználva meghatározza a település rendezés változásai, milyen mértékben érintik, milyen hatással vannak a területen esetlegesen található örökségi elemekre.
    
4. A fentiek ismeretében a szakértő meghatározza a településrendezés során elvégzendő szükséges régészeti feladatokat, azok módját, szükséges mértékét, időtartamát. Javaslatot tesz az örökségi emlék helyszínen történő megőrzésére, megóvására, amennyiben erre mód, és lehetőség van.
    
5. A szakértő tájékoztatja a megrendelőt, hogy a szükségesen elvégzendő feladatok elvégzésére, melyik intézmény (múzeum) az illetékes.
    
6. Előfordulhat, hogy a helyszíni szemle során a terület régészeti szempontból nem ellenőrizhető annak növényzettel vagy burkolattal való fedettsége miatt, de környezeti, földrajzi adottságai alapján nem zárható ki régészeti érintettsége.
    
7. A régészeti lelőhelyek egyes típusai (pl. temetők) azonban a szántóként művelt területen sem észlelhetők, melynek lehet oka a terület geológiai adottsága (pl: humuszvastagság, futóhomokkal elfedett egykori felszín), ezért a helyszíni szemle ezen esetekben sem hozhat eredményt, de ez még nem zárja ki a terület régészeti érintettségét.
   
    

+10 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt környezeti vizsgálatokhoz Örökségvédelmi hatástanulmány, előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére adna megbízást

1. Lehetőség szerint a megrendelő a helyszíni szemlén - a személyes kapcsolat kialakítása, a még esetlegesen tisztázatlan (szakmai) kérdések megbeszélése, valamint a helyszín beazonosítása végett – találkozzon a szakértővel.
    
2. Amennyiben a megrendelő korábban – a helyszíni szemlét megelőzően - a szakértő rendelkezésére bocsátotta helyszín beazonosításához szükséges információkat, dokumentumokat (térkép, tulajdoni lap, egyéb a tanulmánykészítés szempontjából fontos dokumentumok), úgy a helyszíni szemlén a megrendelőnek, vagy képviselőjének nem feltétlenül fontos találkozni a szakértővel.
    
3. Az örökségvédelmi szakértő felelőssége, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány megfeleljen a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletében előírt tartalmi, személyi és formai követelményeknek, különös tekintettel a jogosultság szabályaira.
    
4. A szakértő helyszíni szemle nélkül nem készítheti el az örökségvédelmi hatástanulmányt.
    
5. Amennyiben az örökségvédelmi hatástanulmány vonatkozásában az eljárás során a hatóság hiánypótlást, kiegészítést kér, és amennyiben az valóban a hatástanulmánnyal kapcsolatos, úgy a szakértő köteles az elkészült tervet felülvizsgálni, a szükséges módosításokat megtenni.
    
6. A hatástanulmány minden példánya legyen aláírva a szakértő által.
    
7. A megrendelő az elkészült örökségvédelmi hatástanulmányt 10 évig tudja felhasználni az engedélyezési eljárás során.
    
8. A megbízó mindenképpen előre tisztázza a szakértővel a hatástanulmány átadásának körülményeit, illetve a tervkészítési költségek rendezésének lehetőségeit.
    
9. A hatástanulmány készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik.
    
10. A hatástanulmánynak tartalmaznia kell a terület régészeti érintettségére vonatkozó visszakereshető adattári, nyilvántartási, könyvtári adatokat, hivatkozásokat, a felhasznált irodalom jegyzékét, biztosítania kell a terület régészeti érintettségét bizonyító valamennyi adat visszakereshetőségét.