SzakertoNet

Mikor és miért van szükség az egyéni védőeszközök juttatási rendjének belső szabályozására?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 56. § a következők szerint rendelkezik:

56.§  Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató szabályzatban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

1. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének szabályzását minden olyan munkáltatónál el kell végezni, ahol a tevékenység kockázatai indokolttá teszik védőeszköz alkalmazását, ill az adott szakmát szabályozó jogszabályok ezt kötelezővé teszik. Az egyéni védőeszközök juttatásának alapját a munkahelyen előzetesen elkészített kockázatértékelés adja.
    
2. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét azért kell elkészíteni, hogy a munkahelyen a dolgozók az őket érő veszélyeknek megfelelő védőeszközöket kapják meg és ezzel az esetleges baleseteket vagy a foglalkozással összefüggésbe hozható betegségeket sikerrel lehessen megelőzni.
    
3. Az egyéni védőeszközök nagyon sokfélék, a szabályzat tartalmazza az ezekkel kapcsolatos feladatokat is, pl: az egyéni védőeszköz időszakos vizsgálatait illetően, a használhatóságot illetően, minősítő bizonyítványok kezelését illetően, stb.
   
    

Az Egyéni védőeszköz juttatási rend rend elkészítésének menete a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő az "Egyéni védőeszköz juttatási rend elkészítése" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból az Egyéni védőeszköz juttatási rendet készítő szakértőknek a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A megbízott az adat- és információgyűjtést, valamint azok feldolgozását követően összeállítja a munkavédelmi szabályzatot.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekintheti meg.


Szakmai háttér információk

1. Az egyéni védőeszköz juttatás rendjének összeállítása, gyakori, jól ismert munkakörök esetében (pl: pék, autószerelő, lakatos) rutinszerű is lehet, de  ilyen esetben is minden információt meg kell adni a szakértőnek. A munkahelyeken előfordulhatnak egyedi veszélyforrások, melyek ellen védőeszközökre lehet szükség.
    
2. A ritka, kevésbé ismert munkakörök védőeszközeinek a meghatározása akár bonyolult feladat is lehet, ilyen esetekben elkerülhetetlen a helyszíni adatgyűjtés.
    
3. A munkavédelmi törvény nem határozza meg a tartalmát sem a formáját az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének, de az anyagnak mindenképpen tartalmaznia kell:

• Vállalkozás pontos megnevezését
• Munkahelyet pontosan dfiniálva
• A védőeszközök pőontos munkakörönkénti meghatározását
• A védőeszközök beszerzésére vonatkozó szabályokat
• A védőeszközök minősítéseinek megörzésére vonatkozó információkat
• Az eszközök használatára vonatkozó előírásokat
• A felülvizsgálat alá vont védőeszközökkel kapcsolatos eljárásokat
• Az egyéni védőeszköz átadás-átvételére vonatkozó formanyomtatványt
  
   

+10 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Egyéni védőeszköz juttatási rend elkészítésére kíván megbízást adni.

1. Egyéni védőeszköz: Minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából
    
2. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét egy jól elkészített kockázatértékelés alapján lehet megfelelően összeállítani. Amennyiben nem rendelkezik ilyen munkavédelmi dokumentummal, mindnképpen előzze meg a kockázatfelmérés az egyéni védőeszköz juttatásának belső szabályozásának összeállítását
    
3. A munkavédelmi törvény szerint a munkáltató feladata a munka szakszerű megszervezése, ha egy balesetet a nem megfelelő védőeszköz okoz, akkor a munkáltatót elmarasztalhatják. Nagyon fontos a dokumentum összeállításakor, hogy a szakértőt a lehető legtöbb információval lássuk el.
    
4. Új technológia vagy gép üzembe helyezésekor a kockázatértékelésen túl, az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét is ki kell egészíteni (ha szükséges).
    
5. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének meghatározása munkabiztonsági és foglalkozás egészségügyi szaktevékenység, tehát a feladatba be kell vonni mindenképpen a munkáltató által foglalkoztatott munkaegészségügyi szakembert is!
    
6. A munkavédelmi törvény nem határozza meg a tartalmát sem a formáját az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének, de az anyagnak mindenképpen tartalmaznia kell:
       - Vállalkozás pontos megnevezését
       - Munkahelyet pontosan dfiniálva
       - A védőeszközök pőontos munkakörönkénti meghatározását
       - A védőeszközök beszerzésére vonatkozó szabályokat
       - A védőeszközök minősítéseinek megörzésére vonatkozó
       információkat
       - Az eszközök használatára vonatkozó előírásokat
       - A felülvizsgálat alá vont védőeszközökkel kapcsolatos eljárásokat
       - Az egyéni védőeszköz átadás-átvételére vonatkozó
       formanyomtatványt
    
7. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjének meghatározását közép és felsőfokú munkavédelmi szakember is elvégezheti. Talán nem is az számít hogy ki hol végzett, hanem hogy korábban milyen területeken dolgozott, tevékenykedett.
    
8. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjében leírt védőeszközök megvásárlása a munkáltató feladata. A védőeszközjuttatás ezért – nagyon ritkán – a költségek csökkentésének áldozatává válik. Soha nem szabad elfeledkezni a munkáltatói felelősségről!
    
9. A védőeszközök (dokumentált) átadása után a munkavállaló felel az eszköz rendeltetésszerű használatáért, tisztításáért, ápolásáért. Az eszköz védőképességének elvesztésekor a munkavállaló jelzi a hibát és ilyenkor a munkáltató köteles megfelelő védőeszközt biztosítani.
    
10. A dokumentum nem nyújt védelmet, az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje csak segítségül szolgál a védőeszközök kiadásának rendszerében.