SzakertoNet

Mikor és miért van szükség Szennyvíziszap-komposzt hasznosítási talajvédelmi tervre?

1. Engedéllyel rendelkező komposztáló telepeken a kommunális szennyvíztisztítókban keletkező szennyvíziszaphoz megfelelő arányban adagolt biohulladékkal és egyéb ásványi adalékokkal – a szükséges technológia betartása mellett - szennyvíziszap komposzt készíthető. A jogszabályoknak megfelelő paraméterekkel rendelkező komposzt mezőgazdasági területen történő hasznosítása engedélyhez kötött tevékenység, mely engedélyt kérelemre, az illetékes megyei kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága ad ki.
    
2. A tevékenység engedélyezési eljárásához szükséges a tárgyi egyszerűsített talajvédelmi terv talajtani szakértővel történő elkészíttetése.
    
3. A Szennyvíziszap-komposzt hasznosítási talajvédelmi terv célja, hogy kellőképpen alátámassza a hatóság azon döntését, mi szerint a szennyvíziszap-komposzt mezőgazdasági hasznosításának engedélye kiadható, a terület talaja, valamint a kijuttatandó anyag – annak bevizsgált paraméterei alapján - alkalmas a tevékenység végzésére.
    
4. A tevékenységre alkalmatlan, vagy kevésbé alkalmas talajon, nem megfelelő beltartalommal (összetétellel) rendelkező hulladékok termőföldre történő kijuttatásával jelentős károkat lehet okozni: pl. kedvezőtlen irányban eltolódhat a talaj tápanyag egyensúlya, nagy mennyiségű nitrogén (nitrát) kerülhet a talajvízbe…stb.
    
5. Az engedély nélkül szennyvíziszap-komposzt elhelyezési tevékenységet végzőt, az engedélyező hatóság – pénzbírság megfizetésével szankcionálja. Mivel ez a bírság jelentős összeget is elérhet, ezért kérjük, nézzen utána a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, vagy kérje ki szakember segítségét.

A Szennyvíziszap-komposzt hasznosítási talajvédelmi terv elkészítésének menete a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Szennyvíziszap-komposzt hasznosítási talajvédelmi terv" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a Szennyviziszap-komposzt hasznosítási talajédelmi tervet készítő szakértők a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A megbízott az érintett területen helyszíni szemlét tart, aminek alapvető célja a területnek és környezetének talajtani, földrajzi, vízrajzi…stb. adottságainak megismerése. A szakértő a helyszíni szemlén minden esetben talajmintát szed a területről, bizonyos esetekben talajvíz mintavételre is sor kerül.
    
7. A helyszíni szemlén megvett minták egy vizsgáló laboratóriumba kerülnek.
    
8. A laboratóriumi eredmények ismeretében a szakértő elkészíti a Szennyvíziszap-komposzt hasznosítási talajvédelmi tervet.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


Szakmai háttér információk

1. Amennyiben a célterület tulajdoni lapja alapján, az ingatlan nyilvántartás szerinti művelési ága mezőgazdasági (szántó, gyep, legelő, gyümölcs, szőlő, fásított terület), abban az esetben a tevékenységet engedélyező hatóság a területileg illetékes talajvédelmi hatóság.
    
2. Abban az esetben ha a célterület művelési ága zártkert, a tevékenység engedélyezhetőségéről, illetve a talajvédelmi terv készítésének szükségességéről a területileg illetékes talajvédelmi hatóság dönt. Ezen művelési ág esetében azonban a tervezett tevékenység engedélyezése, a célterületek belterülethez való közelsége miatt, nagy valószínűséggel problémákba ütközhet.
    
3. Abba az esetben ha a célterület művelési ága erdő, az engedélyezési ügyben a területileg illetékes erdészeti hatóság jár el, nem pedig a talajvédelmi hatóság. A tevékenység engedélyezhetőségéről, illetve a talajvédelmi terv készítésének szükségességéről tehát ők döntenek, ezért mielőtt ajánlatkérését elküldené, vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes erdészeti hatósággal.
    
4. Mezőgazdasági művelésből kivont területek esetében a tevékenység engedélyezésében érintett hatóság a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság. Ebben az esetben talajvédelmi terv készítésére nincs szükség.
    
5. A helyszíni szemlén a szakértő ellenőrzi a megrendelő által, az ajánlatkérés során megadott információkat: a szennyvíziszap komposzt elhelyezéssel érintett terület nagyságát, művelési módját, a tervezett kijuttatás módját…stb.
    
6. Új engedély megszerzése esetén, valamint engedély megújítása során egyaránt 5 ha-os egységenként átlagmintavétel történik a talajból a 0-30 cm-es rétegből, alapvetően a talaj tápanyagtartalmának meghatározása érdekében
    
7. A helyszíni bejáráskor a szakértő bizonyos esetekben talajvizet is mintáz.
    
8. Az árajánlatban előzetesen kalkulált, a talajvédelmi terv készítéséhez szükséges talajminták száma, a helyszín pontosan előre nem ismert talajtani adottságai miatt kis mértékben változhatnak (ha az árajánlathoz képest nőtt a terület, több talajrétegből szükséges mintát szedni) (lásd az előző pont).
    
9. A megbízónak a kijuttatandó anyagra vonatkozóan komposztálási engedéllyel kell rendelkeznie.
    
10. A talajvédelmi terv elkészítéséhez a kijuttatandó szennyvíziszap komposztot – amennyiben nem áll rendelkezésre korábbi laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv - minden esetben kötelező megmintázni és laboratóriumba szállítani.
     
11. A talaj, talajvíz és a szennyvíziszap komposzt minták laboratóriumi bevizsgálásának ideje (jellemzően 2-4 hét) a talajvédelmi terv elkészítésének idejét jelentősen befolyásolja.
     
12. A talajvédelmi terv készítés teljes költségéből jelentős részt képviselnek a laboratóriumi vizsgálati díjak.
    
     

+10 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Szennyvíziszap-komposzt hasznosítási talajvédelmi tervet készíttet

1. Lehetőség szerint a megrendelő a helyszíni szemlén - a személyes kapcsolat kialakítása, a még esetlegesen tisztázatlan (anyagi, szakmai) kérdések megbeszélése, valamint a helyszín beazonosítása végett – találkozzon a szakértővel.
    
2. Amennyiben a megrendelő korábban – a helyszíni szemlét megelőzően - a szakértő rendelkezésére bocsátotta helyszín beazonosításához szükséges információkat, dokumentumokat (térkép, tulajdoni lap, egyéb a terv készítés szempontjából fontos dokumentumok), úgy a helyszíni szemlén a megrendelőnek, vagy képviselőjének nem feltétlenül fontos találkozni a szakértővel. A szakértő a terepi munkát el tudja végezni a megrendelő nélkül is.
    
3. A talajvédelmi szakértő felelőssége, hogy a talajvédelmi terv megfeleljen a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben előírt tartalmi és formai követelményeknek, valamint a szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználását szabályozó 50/2001. (IV. 3.) Kormány rendeletnek.   
    
4. A szakértőnek jogosultsággal kell rendelkeznie az adott talajvédelmi terv típus készítésére, ezt a feltételt a megbízónak garantálja a SZAKÉRTŐNET rendszer.
    
5. A szakértő helyszíni szemle nélkül nem készítheti el a talajvédelmi tervet.
    
6. Amennyiben a talajvédelmi terv vonatkozásában az eljárás során a hatóság hiánypótlást, kiegészítést kér, és amennyiben az valóban a talajvédelmi tervvel kapcsolatos, úgy a szakértő köteles az elkészült tervet felülvizsgálni, a szükséges módosításokat megtenni.
    
7. A jogszabályban rögzítettnél kevesebb mintaszámmal (talaj és talajvíz) elkészített talajvédelmi terv hiánypótlásának felelőssége – amennyiben a munka során a terület nagysága nem változott - a szakértőt terheli.  
    
8. A talajvédelmi terv minden példánya legyen aláírva a szakértő által, valamint a szakértő által átadott talajvédelmi terv legalább egyik példányának tartalmaznia kell, az eredeti laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket.
    
9. A megrendelő az elkészült talajvédelmi tervet maximum 5 évig tudja felhasználni az engedélyezési eljárás során.
    
10. A megbízó mindenképpen előre tisztázza a szakértővel a terv átadásának körülményeit, illetve a tervkészítési költségek rendezésének lehetőségeit.