SzakertoNet

Mikor és miért van szükség Öntözési talajvédelmi tervre?

1. Mezőgazdasági területen végzett, házi vízigényt meghaladó öntözési tevékenység vízjogi engedélyhez kötött, mely engedélyt az illetékes Felügyelőség adja ki. Az Öntözési talajvédelmi tervre, a vízjogi engedélyezési eljárásban szakhatóságként részt vevő talajvédelmi hatóság állásfoglalásának, engedélyének kiadásához van szükség.
    
2. Az Öntözési talajvédelmi terv célja, hogy kellőképpen alátámassza a hatóság azon döntését, mi szerint az öntözési engedély kiadható, a terület talaja és az öntözővíz alkalmas a tevékenység végzésére.
    
3. Rossz talajon, nem megfelelő öntözési technikával, rossz minőségű öntözővízzel jelentős károkat okozhat a gazdálkodó a művelt területén.
    
4. Az engedély nélkül öntözési tevékenységet végzőt, az engedélyező hatóság utólagos vízjogi fennmaradási engedély beszerzésére kötelezi, és ezen túl a körülmények ismeretében pénzbírsággal szankcionálja. Mivel ezen bírság jelentős összeget is elérhet, ezért kérjük nézzen utána a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, vagy kérje ki szakember segítségét.
   
    

Az Öntözési talajvédelmi terv elkészítésének menete a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Öntözési talajvédelmi terv" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból az Öntözési talajvédelmi tervet készítő szakértők a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A megbízó által kiválasztott szakértő az érintett területen helyszíni szemlét tart, aminek alapvető célja a területnek és környezetének talajtani, földrajzi, vízrajzi…stb. adottságainak megismerése. A szakértő a helyszíni szemlén minden esetben talajmintát szed a területről. A helyszíni szemlén bizonyos esetekben talajvíz mintavételre is sor kerül.
    
7. A helyszíni szemlén megvett minták egy vizsgáló laboratóriumba kerülnek.
    
8. A laboratóriumi eredmények ismeretében a szakértő elkészíti az Öntözési talajvédelmi tervet.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


Szakmai háttér információk

1. A helyszíni szemlén a szakértő ellenőrzi a megrendelő által, az ajánlatkérés során megadott információkat az öntözendő terület nagyságáról, annak elhelyezkedéséről, a tervezett öntözőtelepen az öntözés módjáról, valamint az öntözővíz eredetéről.
    
2. Új öntözés engedélyezése esetén a talajmintavétel – ha a terepi adottságok miatt sűrűbb mintatér kialakítás nem szükséges - jellemzően 10 ha-os egységenként, meglévő öntözési engedély megújítása során 25 ha-os egységenként történik.
    
3. Az árajánlatban előzetesen kalkulált, a talajvédelmi terv készítéséhez szükséges talajminták száma, a helyszín pontosan előre nem ismert talajtani adottságai miatt kis mértékben változhatnak.
    
4. Új öntözés engedélyezése esetén 2 méteren belül elérhető talajvíz esetén minden esetben, nitrát érzékeny területen 5 méteren belül elérhető talajvíz esetén talajvíz mintát kell venni. Meglévő öntözési engedély megújítása esetén, 2 méteren belül elérhető talajvíz esetén szükséges talajvíz mintát venni.
    
5. Amennyiben a helyszíni szemle során a talaj szikesedésre utaló jeleket mutat, úgy új öntözési engedély megszerzése esetén 50 ha-onként, engedély megújításakor 25 ha-onként báziscsere (kationcsere) vizsgálatra is szükséges talajmintát szedni.
    
6. Új öntözés engedélyezése esetén az öntözővíz bevizsgálására is szükség van. Amennyiben az öntözővíz kedvezőtlen paraméterekkel rendelkezik, úgy ez korlátozó, bizonyos esetekben kizáró tényező lehet az engedélyezés során.
    
7. A minták laboratóriumi bevizsgálásának ideje (jellemzően 2-4 hét) a talajvédelmi terv elkészítésének idejét jelentősen befolyásolja.
    
8. A talajvédelmi terv készítés teljes költségéből jelentős részt képviselnek a laboratóriumi vizsgálati díjak, amelyeket mindig külön rovatban tüntet fel a szakértő az árajánlatában.

+11 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Öntözési talajvédelmi terv elkészítésére adna megbízást

1. Lehetőség szerint a megrendelő a helyszíni szemlén - a személyes kapcsolat kialakítása, a még esetlegesen tisztázatlan (anyagi, szakmai) kérdések megbeszélése, valamint a helyszín beazonosítása végett – találkozzon a szakértővel.
    
2. Amennyiben a megrendelő korábban – a helyszíni szemlét megelőzően - a szakértő rendelkezésére bocsátotta helyszín beazonosításához szükséges információkat, dokumentumokat (térkép, tulajdoni lap, egyéb a terv készítés szempontjából fontos dokumentumok), úgy a helyszíni szemlén a megrendelőnek, vagy képviselőjének nem feltétlenül fontos találkozni a szakértővel. A szakértő a terepi munkát el tudja végezni a megrendelő nélkül is.
    
3. A talajvédelmi szakértő felelőssége, hogy a talajvédelmi terv megfeleljen a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendeletben előírt tartalmi és formai követelményeknek, különös tekintettel a helyszíni mintavétel szabályaira.  
    
4. A szakértőnek jogosultsággal kell rendelkeznie az adott talajvédelmi terv típus készítésére.
    
5. A szakértő helyszíni szemle nélkül nem készítheti el a talajvédelmi tervet.
    
6. Amennyiben a talajvédelmi terv vonatkozásában az eljárás során a hatóság hiánypótlást, kiegészítést kér, és amennyiben az valóban a talajvédelmi tervvel kapcsolatos, úgy a szakértő köteles az elkészült tervet felülvizsgálni, a szükséges módosításokat megtenni.
    
7. A jogszabályban rögzítettnél kevesebb mintaszámmal (talaj és talajvíz) elkészített talajvédelmi terv hiánypótlásának felelőssége – amennyiben a munka során a terület nagysága nem változott - a szakértőt terheli.  
    
8. A szakértő által átadott talajvédelmi terv legalább egyik példányának tartalmaznia kell, az eredeti laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket.
    
9. A talajvédelmi terv minden példánya legyen aláírva a szakértő által.
    
10. A megrendelő az elkészült talajvédelmi tervet maximum 5 évig tudja felhasználni az engedélyezési eljárás során.
     
11. A megbízó mindenképpen előre tisztázza a szakértővel a terv átadásának körülményeit, illetve a tervkészítési költségek rendezésének lehetőségeit.