SzakertoNet

Mikor és miért van szükség Tápanyag-gazdálkodási tervre?

1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) igénybevételének feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 13. §-a alapján, bizonyos AKG célprogramok esetében a támogatásra jogosult köteles a támogatási időszak kezdetét megelőző gazdálkodási évben (vagy az első gazdálkodási évben) és a célprogram utolsó gazdálkodási évében a támogatásba bevont területre vonatkozóan bővített talajvizsgálatot végeztetnie. A talajvizsgálati eredmények, a tervezett termésszintek, valamint a termőhelyi adottságok figyelembe vétele mellett a gazdálkodónak évente, célprogramonként és táblánként külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie (vagy más szakemberrel készíttetnie) és végrehajtania.
   
   Fontos: a jelenlegi AKG ciklusban legkésőbb 2014. augusztus 31-ig van lehetősége a programból támogatást kapó gazdálkodóknak a szükséges talajvizsgálatok elvégzésére.
    
2. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az AKG támogatást kapó gazdálkodókat minden évben, véletlenszerű kiválasztás mellett ellenőrzi. Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik a jogszabályokban előírt talajvizsgálati eredményekkel és az évente elkészített tápanyag-gazdálkodási tervvel, úgy az ellenőrző hivatal támogatás megvonással sújthatja a gazdálkodókat.
    
3. A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, a 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben rögzített Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait kötelező betartani. A rendelet 6. § (1) bekezdés értelmében, nitrátérzékeny mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét. Ezen túl a rendelet 6. § (7) bekezdés előírja, hogy a kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni.
    
4. A nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak nitrogén hatóanyag tartalmú műtrágya felhasználás esetén rendelkezniük kell 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel, ami alapján a tápanyag-gazdálkodási tervet elkészíti a gazdálkodó. Az évente lefolytatandó Kölcsönös Megfeleltetés (Cross Complience) ellenőrzések során, az ellenőrző hatóságok a talajvizsgálati eredmények hiánya miatt támogatás megvonással sújthatják a gazdálkodókat.
    
5. A termőföld védelméről szóló 2007. évi 129. tv 42. § értelmében, a földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni. A kritériumoknak a földhasználók (földtulajdonosok) úgy tudnak megfelelni, amennyiben a tápanyagok kijuttatása során talaj tápanyagvizsgálatokat is figyelembevevő tápanyag-gazdazdálkodási tervet készítenek.
    
6. A támogatás megvonások egy-egy gazdálkodó, gazdaság költségvetésében jelentős összeget képviselhetnek. A tápanyag-gazdálkodási tervek készítésével, a talajminták megszedésével, valamint a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével kapcsolatban kérje ki szaktanácsadó, tápanyag-gazdálkodási szakember, vagy talajtani szakmérnök véleményét és segítségét.
    

A Tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésének menete a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Tápanyag-gazdálkodási terv" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a Tápanyag-gazdálkodási tervet készítő szakértőknek a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. Az aánlatkérő, vagy a megbízott által megvett minták vizsgáló laboratóriumba kerülnek.
    
7. A laboratóriumi eredmények ismeretében a megbízott elkészíti a Tápanyag-gazdálkodási tervet.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


Szakmai háttér információk

1. A helyszíni szemlén a szakértő ellenőrzi a megrendelő által, az ajánlatkérés során megadott információkat: alapvetően a tervkészítéssel érintett terület nagyságát, az érintett mezőgazdasági táblák számát…stb.
    
2. A mintavevő szakember a pontos adatok birtokában mintavételi tervet készít, mely során alapvető fontosságú, az 5 ha-os területi egységek kialakítása, ahonnan majd a mintavétel történik. 5 hektárnál kisebb egybefüggő területek esetében legalább egy db minta megszedése szükséges.
    
3. Az 5 ha-os egységekben átlagmintavétel történik (szántó esetében a 0-30 cm-es rétegből, szőlő és gyümülcs ültetvények esetében a 0-30 és 30-60 cm-es rétegekből).
    
4. Valószínű, hogy az egyes táblanagyságok pontos ismeretének birtokában a megszedendő talajminták száma az előzetesen kalkuláltnál - minimális mennyiségen-, de magasabb lesz. Ez az 5-el kereken nem osztható táblanagyságok esetében szükséges többlet mintaszedésből adódik (pl. egy 7 ha-os táblán 2 db tápanyag minta szedése szükséges).
    
5. Fontos szempont a minták megfelelő jelölése, beazonosíthatósága.
    
6. A talajmintavétel alapvetően táblánként, vagy nagyobb táblák esetén 5 hektáros egységenként történik.
    
7. A talajminták bevizsgálását, csak a vizsgálatokra akkreditációval rendelkező laboratórium végezheti el.
    
8. A szakértő a tápanyag-gazdálkodási tervet csak a laboratóriumi eredmények ismeretében tudja elkészíteni.
    

+10 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Tápanyag-gazdálkodási tervet készíttet

1. Jogszabály nem írja elő, hogy milyen szakember készítheti el a tápanyag-gazdálkodási tervet, illetve, hogy ki szedheti meg a területen a talajmintákat, így akár a földhasználó, gazdálkodó is megteheti ezt.
    
2. A gazdálkodó saját érdeke, hogy megfelelő mintavételi metodikával, a jogszabályokat betartva történjen meg a területén a talajminták megszedése, azok laboratóriumba történő eljuttatása, illetve ezt követően a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése. 
    
3. A nem megfelelő tápanyag-gazdálkodási terv miatt a gazdálkodó támogatás megvonásban részesülhet.
    
4. Lehetőség szerint megfelelő referenciákkal rendelkező, a mezőgazdasági termesztésben, tápanyag-gazdálkodásban jártas szakembert (agrármérnök, tápanyag-gazdálkodási szakmérnök, kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök, talajtani szakmérnök…stb) alkalmazzon a földhasználó. A SZAKÉRTŐNET rendszer garantálja a megbízóknak a megfelelő referenciákkal rendelkező szakembereket.
    
5. Lehetőség szerint a megrendelő a helyszíni szemlén – alapvetően a területek beazonosítása érdekében, valamint a még esetlegesen tisztázatlan (anyagi, szakmai) kérdések megbeszélése végett – találkozzon a szakértővel. 
    
6. A megrendelő az elkészült tápanyag-gazdálkodási tervet jellemzően egy évig tudja felhasználni.
    
7. A szükséges talajvizsgálatokhoz a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint kell talajmintát megszedni.
    
8. Az AKG-s területek esetében a laboratórium bővített tápanyagvizsgálatot végez a mintákból.
    
9. Az AKG-s területek esetében a tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 20. mellékletében foglalt paramétereket. A következő évi tápanyag-gazdálkodási tervet minden évben szeptember 30-ig kell elkészíteni.
    
10. A megbízó mindenképpen előre tisztázza a szakértővel a terv átadásának körülményeit, illetve a tervkészítés és a mintavételi költségek rendezésének lehetőségeit.