SzakertoNet

Mikor és miért van szükség Hulladék laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére?

A hulladékoknak a lerakóban történő elhelyezését megelőző laboratóriumi vizsgálatát egy 2006. áprilisától érvényes szabályozás írja elő, korábban ilyen vizsgálatok elvégzése nélkül is átvették a hulladékot a lerakók üzemeltetői.

A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakókkal kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szerint a hulladékok - bizonyos kivételektől eltekintve - kizárólag abban az esetben rakhatóak le a hulladéklerakókba, ha azok megfelelnek a rendeletben meghatározott átvételi követelményeknek. Természetesen ez nem csak az építési és bontási hulladékokra vonatkozik, hanem éppúgy érvényes az egyéb nem veszélyes, valamint a veszélyes hulladékok esetén is.

Az inert hulladékok lerakására szolgáló hulladéklerakót "A" kategóriájú lerakónak nevezik (az ilyen típusú lerakóba kizárólag inert hulladék helyezhető el). 

Ezen kívül az inert hulladék indokolt esetben elhelyezhető a nem veszélyes hulladékok lerakására szolgáló "B" kategóriájúnak nevezett lerakókban is ("B1b" és "B3" alkategória). 

A hulladék átvételi követelményeinek (lerakhatósági feltételeknek) való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladék alapjellemzéséből (illetve szükség szerint megfelelőségi vizsgálat elvégzéséből), valamint a helyszíni ellenőrző vizsgálatból áll. 

Az alapjellemzés és megfelelőségi vizsgálat elvégzése a hulladék termelőjének (átadójának), a helyszíni ellenőrzés pedig a hulladéklerakó üzemeltetőjének feladata. 

Az alapjellemzés a hulladék alapvető jellemzőinek meghatározása, azon adatok, információk összegyűjtése, amelyek a hulladék biztonságos lerakásához szükségesek (az alapjellemzés elvégzése bizonyos kivételektől eltekintve minden esetben szükséges). 

A megfelelőségi vizsgálat a rendszeresen képződő hulladék ellenőrzése az alapjellemzésben meghatározott kritikus paraméterek mért értékeinek összevetésével és értékelésével (elvégzése főként azon hulladékok esetében szükséges, amelyek összetétele a technológiából ill. egyéb okból kifolyólag jelentősen eltérhet, vagy az alapjellemzés vizsgálati eredményei valamely komponens(ek) tekintetében határértékhez közeli eredményt mutatnak). 

A lerakásra szánt építési és bontási hulladékok közül néhány esetben nem szükségesek a laboratóriumi vizsgálatok, azonban a lerakó üzemeltetője a helyszíni ellenőrző vizsgálatokat ez esetben is köteles elvégezni.
A lerakásra szánt hulladékok fenti paraméterek szerinti vizsgálatát akkreditált laboratóriummal szükséges elvégeztetni.


Megbízás adásának menete Hulladék laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a „Hulladék laboratóriumi vizsgálatok” címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető – online ajánlatkérő űrlap kitöltésével, ajánlatot kérhet a rendszerbe regisztrált, az adott területre akkreditált jogosultsággal rendelkező laboratóriumoktól. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a Hulladék laboratóriumi vizsgálatokat végző laboratóriumoknak a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a laboratóriumoknak 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a laboratóriumok írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a laboratóriumokról készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a laboratóriumok indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a laboratóriummal megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a megbízás tárgyát képező munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A megbízott laboratórium megbízotti mintavételezés esetén előzetes egyeztetés alapján helyszíni szemle keretében elvégzi a mintavételt. Megbízói mintavételezés esetén Megbízónak kötelessége gondoskodni a minták laboratóriumba történő eljuttatásról.
    
7. Ezt követően a vett minták laboratóriumi feldolgozásra kerülnek.
    
8. A vizsgálati eredmények és az értékelés a megrendelő által kért példányszámban postázásra kerülnek a szerződésben meghatározott határidőig (Külön kérésre fax-on, e-mailen is.).
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


Szakmai háttér információk

A lerakásra szánt hulladékok átvételi követelményeinek való megfelelés:

A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 10. § (1) bekezdése szerint a hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak a 2. számú melléklet szerint végrehajtott

• alapjellemzéséből,
• megfelelőségi vizsgálatából,
• helyszíni ellenőrző vizsgálatából áll.
   

Alapjellemzés

A rendelet 2. § alapján e rendelet alkalmazásában alapjellemzés a hulladék alapvető jellemzőinek meghatározása, azon adatok, információk összegyűjtése, amelyek a hulladék biztonságos lerakásához szükségesek.

Az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat elvégzéséről, továbbá azok eredményeinek jegyzőkönyvben történő rögzítéséről a termelő, amennyiben a termelő nem ismert, a hulladék tulajdonosa, birtokosa (együtt: a hulladék átadója) köteles gondoskodni.

Az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban rögzített adatok helytállóságáért a hulladék átadója felelős, amit a jegyzőkönyv cégszerű aláírásával igazol. A jegyzőkönyv egy példányát a hulladék átadója köteles a hulladék átvevőjének átadni. A jegyzőkönyvet a külön jogszabály szerinti nyilvántartás részeként kell kezelni.

Az alapjellemzést – a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt kivételekkel és eltérésekkel - a lerakásra szánt valamennyi hulladékfajtára el kell készíteni.
Az alapjellemzéshez, megfelelőségi vizsgálathoz szükséges mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat erre akkreditált laboratórium végezheti.

Az alapjellemzés elkészítéséhez szükséges mintaszámokat az MSZE 21420-17:2004 szabvány írja elő. A hulladék csomagolási egységeinek száma, valamint ömlesztett tárolási mód esetén a hulladék térfogata alapján ezek a mintaszámok az alábbiak:

A hulladék átadója a hulladéknak a hulladéklerakón való átvételét megelőzően - illetve ugyanazon típusú hulladék rendszeres átadása esetén a szerződéskötéskor - az alapjellemzéssel, azt követően megfelelőségi vizsgálattal igazolja az üzemeltető számára, hogy a hulladék az adott hulladéklerakón átvehető.

Nem kell a hulladék alapjellemzéséhez vizsgálatokat végezni, amennyiben a hulladék vizsgálata a gyakorlatban nem megvalósítható, illetve nem kell olyan paramétereket vizsgálni az alapjellemzés során, melyek vizsgálatára nem áll rendelkezésre megfelelő módszer, továbbá abban az esetben, ha valamennyi, az alapjellemzéshez szükséges információ rendelkezésre áll.

Megfelelőségi vizsgálat

A hulladéklerakó üzemeltetője az engedélyében előírt feltételek mellett azt a hulladékot veheti át, amely megfelel az alapjellemzésnek, rendszeresen keletkező hulladék esetén a megfelelőségi vizsgálatnak.

Több létesítményben rendszeresen keletkező hulladék esetében is átvehető a hulladék megfelelőségi vizsgálattal, ha a megfelelés jellemzésére használandó kritikus paramétereknek az egyes létesítményekben keletkező hulladék esetében mért értékei - az ezekből számított átlagértékhez képest - legfeljebb ±20%-kal térnek el.

Nem kell megfelelőségi vizsgálatot végezni abban az esetben, amikor az alapjellemzéshez nem szükséges laborvizsgálatok elvégzése.

Helyszíni ellenőrző vizsgálat

A 11. § (1) bekezdés alapján a hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén a 2. számú melléklet 1.3. pontja szerinti helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban és különösen a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott kísérő dokumentumokban leírt hulladékkal.

A helyszíni ellenőrző vizsgálatokat gyorstesztek is szolgálhatják. A vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni.


+3 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt a lerakást megelőző Hulladék laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére adna megbízást

1. Vannak azonban olyan inert hulladékok, amelyek az alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül is átvehetőek. Ezek az alábbiak:
   
   

   EWC kód	Leírás	Korlátozások
   			10 11 03	Üveg alapú, szálas anyagok hulladékai	A hulladék nem tartalmazhat szerves kötőanyagot
   			15 01 07	Csomagolási üveg-hulladékok	-
   			17 01 01	Beton	Elkülönített építési hulladék*
   			17 01 02	Tégla	Elkülönített építési hulladék*
   			17 01 03	Cserép és kerámiák	Elkülönített építési hulladék*
   			17 01 07	Beton, tégla, cserép és kerámia keveréke	Elkülönített építési hulladék*
   			17 02 02	Üveg	-
   			17 05 04	Föld és kövek	A hulladék nem tartalmazhatja a talaj humuszos rétegét, tőzeget, továbbá szennyezett területről származó földet, köveket
   			19 12 05	Üveg	-
   			20 01 02	Üveg	Elkülönített üveg
   			20 02 02	Talaj, kövek	A hulladék csak kertekből, parkokból származhat, és nem lehet benne humusz, illetve tőzeg

   * Az elkülönített építési és bontási hulladékok kis mennyiségben más összetevőket (pl fémek, műanyagok, talaj, szerves anyagok, fa, gumi, stb) is tartalmazhatnak. A hulladék eredetét ismerni kell.
   
   Nem tekinthető inert építési és bontási hulladéknak az a hulladék, amely külön jogszabályban szabályozott szerves vagy szervetlen veszélyes összetevőket (pl azbeszt, bitumen) tartalmaz vagy az építés során ilyen anyagokat használtak, illetve az épületben olyan termékeket gyártottak vagy tároltak, amelyekkel az építőanyagok szennyeződhettek, és emiatt a hulladék már nem tekinthető inertnek.
    
2. Ha az alapjellemzés, a megfelelőségi vizsgálat, továbbá a helyszíni ellenőrző vizsgálat alapján a hulladék eleget tesz a hulladéklerakó átvételi követelményeinek, a hulladék az adott hulladéklerakóban lerakható, ellenkező esetben a hulladék átvételét a hulladéklerakó üzemeltetőjének meg kell tagadnia. A hulladéklerakó üzemeltetője az átvett hulladék megnevezéséről, kódszámáról és mennyiségéről elismervényt állít ki.
    
3. Ahhoz, hogy az adott hulladék lerakható legyen az adott A, B, illetve C típusú hulladéklerakón, teljesítenie kell a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében található táblázatokban felsorolt határértékeknek is. Amennyiben ezek nem teljesülnek, a hulladék adott hulladék nem rakható le az adott lerakón.