Indul az AKG területekre vonatkozó talajmintavételek időszaka…
…ugyanis a tápanyag-gazdálkodási tervek alapját képező talajmintavételek legideálisabb ideje az őszi betakarítás utáni, trágyázás előtt időszak.
2013. szeptember 1. napjával megkezdődött az utolsó gazdálkodási év a jelenleg futó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG) programban. A támogatásban részesülő gazdálkodók a pályázat indulásakor vállalták, hogy az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés céljainak megfelelő környezettudatos gazdálkodást folytatnak a területeiken. E kitétellel összhangban a gazdálkodóknak az AKG támogatási ötéves ciklus első és utolsó évében - egyes célprogramok esetében - talajvizsgálatokat kell végeztetniük a területeiken.
A talajmintavétellel érintett célprogramok: szántóföldi célprogramok, eróziós célprogramok, ültetvény célprogramok.
A talajvizsgálatok alapját az egyes táblákon megszedett talajminták képezik. A szántóföldi és az eróziós célprogramok esetében a talaj felső 0-30 cm es rétegéből, míg az ültetvény célprogramoknál a 0-30 és a 30-60 cm es rétegből (ettől eltérően a bogyós ültetvényeknél: 0-20 cm és 20-40 cm) szükséges a talajmintákat megszedni.
A talajmintavétel módjára és kivitelezésére pontos iránymutatást ad a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 4. számú melléklete.
A jelenlegi jogszabályi rendelkezés alapján (61/2009. (V. 14.) FVM rendelet) a talajmintákat a gazdálkodó is megszedheti a területén, azonban a minimálisan szükséges mintaszám pontos kiszámításához, valamint ahhoz, hogy a minták valóban reprezentálják az adott tábla tápanyag-ellátottságát nagyon fontos a megfelelő szakértelemmel és metodikával történő mintavétel kivitelezése. Különösen fontos ez a nagyobb, sok táblával rendelkező gazdaságok esetében, ahol a talajminták megszedésén túl célszerű a mintavételekről egy térképi felületen ábrázolt mintavételi tervet készíteni, ami nagyban megkönnyíti a későbbiekben a tápanyag-gazdálkodási tervet készítő szakember munkáját.
A talajminták laboratóriumi bevizsgálását csak a vizsgálatokra akkreditált laboratórium végezheti el. A laboratóriumok un. bővített talajvizsgálatot végeznek a mintákon, ami nem más, mint egy talajtani alapvizsgálati sor és egy tápanyagvizsgálat. A konkrét vizsgált paraméterek a következők: talaj pH, KA, vízben oldható sók, humusz%, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu.
A laboratórium minden esetben írásos igazolást ad ki a gazdálkodónak, a minták átvételekor. Erre szüksége van a gazdálkodónak, mert egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén csak ezzel a bizonylattal tudja igazolni, hogy a területen megszedett talajminták már a laboratóriumban vannak.
http://www.tagbo.co.uk
http://www.dbswatches.co.uk
Nem szabad elfelejteni, hogy az AKG-s területeken a pontos talajmintavétel kivitelezése és az erre alapozottan évente elkészített tápanyag-gazdálkodási tervek – a vállalt pályázati célok megvalósulásán túl – alapvetően a gazdálkodók, a földhasználók érdekeit is szolgálják. Egy valós talajvizsgálati eredményekre alapozott és megfelelően elkészített tápanyag-gazdálkodási tervvel harmonikus tápanyag-ellátást adhatunk növényeinknek, kíméljük a káros hatásoktól környezetünket, valamint nem utolsó szempont, hogy a mai műtrágya árak mellett nagyon jelentős megtakarítást érhetünk el a gazdaság kiadási oldalán.