Olyan vizsgálatok, tervek, dokumentációk, amelyek elkészítéséhez regisztrált szakértő alkalmazása szükséges.
Előzetes vizsgálat. környezetvédelmi hatásvizsgálat, EKHE/IPPC engedélyezés, felülvizsgálatok, egyéb vizsgálati dokumentációk, engedélyek és építési engedélyek környezetvédelmi fejezetének elkészítése
Az egyes építéshatósági engedélyezések (pl. építési, használatbavételi, rendeltetés-változtatási, fennmaradási engedélyek) során, valamint működési engedélyek kérelmezésekor a benyújtandó dokumentációnak számos tervfejezetet kell tartalmaznia, így például környezetvédelmi tervfejezet csatolása is szükséges.
Új beruházásokhoz, és folyamatban lévő tevékenységekhez kapcsolódó teljeskörű környezeti vizsgálatok (előzetes vizsgálat, KHV, EKHE/IPPC engedélyezés), és azok tervfejezetei
314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet írja elő a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait. A Kormány rendelet 1. melléklete tartalmazza a környezetvédelmi engedély köteles tevékenységeket a hozzájuk tartozó küszöbértékekkel, ezekhez a jogszabály kötelezően előírja a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. Ebben az esetben az eljárás megindításához környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció (környezeti hatástanulmány) szükséges a Kormány rendelet 6. sz. mellékletében rögzített tartalommal.
A Kormány rendelet 2. mellékletében felsorolt tevékenyésgeknél egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció benyújtása szükséges a 8. sz. melléklet szerinti tartalommal.
A Kormány rendelet 3. mellékletében felsorolt tevékenységeknél a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálat alapján dönt a KHV szükségességéről. Ehhez a kérelmezőnek előzetes vizsgálati dokumentációt kell készíttetnie a Kormány rendelet 4. sz. mellékletében leírt tartalommal.
Új beruházásokhoz, és folyamatban lévő tevékenységekhez kapcsolódó teljes körű környezeti vizsgálatok (előzetes vizsgálat, KHV, EKHE/IPPC).
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében (különös tekintettel a 37. pontban szereplő közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutakra) szükséges a 6. számú mellékletben előírt, a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeiben megfogalmazott zaj, mint hatótényező vizsgálata.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő tevékenységek esetében szükséges a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan. Ezért a vizsgálatoknak ki kell terjednie az üzem területén történő járműmozgások és az üzemből történő ki- és beszállítások okozta zajhatásokra is.
Mikor és miért van szükség környezeti rezgésvédelemre?
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységek egy részére környezeti hatásvizsgálatot, előzetes vizsgálatot vagy egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt kell készíteni.
A vizsgálatnak ki kell kell térnie a környezeti elemekre, ezen belül a levegőre is.
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységek egy részére környezeti hatásvizsgálatot, előzetes vizsgálatot vagy egységes környezethasználati engedélyeséi dokumentációt kell készíteni.
A vizsgálatnak ki kell kell térnie a környezeti elemekre, ezen belül a talajra ls vizekre is.
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységek egy részére környezeti hatásvizsgálatot, előzetes cheap nike air max vizsgálatot vagy egységes környezethasználati engedélyeséi dokumentációt kell készíteni.
A vizsgálatnak ki kell kell térnie a környezeti elemekre, ezen belül a felszín alatti közegre (talaj, talajvíz stb.) is.
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységek egy részére környezeti hatásvizsgálatot, előzetes vizsgálatot vagy egységes környezethasználati engedélyeséi dokumentációt kell készíteni.
A vizsgálatnak ki kell kell térnie a környezeti elemekre, ezen belül a felszíni vizekre is.
Új építmény, komplex létesítmény, ingatlanfejlesztés/közművesítés, műtárgy, területhasználati forma vagy tevékenység környezetvédelmi vagy építési engedélyezési eljárása esetén szükség lehet természet- és tájvédelmi vizsgálatra.
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. melléklete alapján a környezeti hatástanulmánynak ki kell térnie, hogy a tervezett beruházás milyen hatást gyakorol a tájépre és tájhasználatra valamint tartalmaznia kell a tervezett létesítmény természetre gyakorolt hatásainak értékelését is.
A 2001. évi LXIV tv. (Ötv.) szerint kulturális örökségünk megóvása közérdek és együttműködési kötelezettséget és közreműködési jogokat ró az állampolgárokra. Az Ötv. szerint a régészeti örökség megőrzésére tett intézkedéseknek elsősorban megelőző jellegűnek kell lennie. Épp ezért a terület-, településrendezés, fejlesztés, valamint nagyberuházások megkezdése előtt, az érintett területről előzetes régészeti dokumentációt, örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni.
Környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély (EKHE/IPPC) teljes körű módosítása, felülvizsgálata, és azok tervfejezetei
A 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 2. számú melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek csak egységes környezethasználati engedély birtokában folytathatók. Az 1. és 2. mellékletben szereplő tevékenységek megkezdéséhez KHV és EKHE szükséges.
Ha a tervezett tevékenység a 2. és 3. mellékletben szerepel a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárásban dönti el, hogy a tevékenységnek jelentős környezeti hatása lesz vagy nem. Amennyiben nem, akkor a tevékenység megkezdéséhez csak EKHE, ha igen KHV és EKHE szükséges.
http://www.artomega.co.uk
http://www.rwxz.co.uk
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő tevékenységek esetében szükséges a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan. Ezért a vizsgálatoknak ki kell terjednie az üzem területén történő járműmozgások és az üzemből történő ki- és beszállítások okozta zajhatásokra is.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében (különös tekintettel a 37. pontban szereplő közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutakra) szükséges a 6. számú mellékletben előírt, a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeiben megfogalmazott zaj, mint hatótényező vizsgálata.
Mikor és miért van szükség környezeti rezgésvédelemre?
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységek egy részére környezeti hatásvizsgálatot, előzetes vizsgálatot vagy egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt kell készíteni.
A vizsgálatnak ki kell kell térnie a környezeti elemekre, ezen belül a levegőre is.
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységek egy részére környezeti hatásvizsgálatot, előzetes vizsgálatot vagy egységes környezethasználati engedélyeséi dokumentációt kell készíteni.
A vizsgálatnak ki kell kell térnie a környezeti elemekre, ezen belül a talajra ls vizekre is.
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységek egy részére környezeti hatásvizsgálatot, előzetes vizsgálatot imitazioni borse vagy egységes környezethasználati engedélyeséi dokumentációt kell készíteni.
A vizsgálatnak ki kell kell térnie a környezeti elemekre, ezen belül a felszín alatti közegre (talaj, talajvíz stb.) is.
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet mellékleteiben felsorolt tevékenységek egy részére környezeti hatásvizsgálatot, előzetes vizsgálatot vagy egységes környezethasználati engedélyeséi dokumentációt kell készíteni.
A vizsgálatnak ki kell kell térnie a környezeti elemekre, ezen belül a felszíni vizekre is.
Új építmény, komplex létesítmény, ingatlanfejlesztés/közművesítés, műtárgy, területhasználati forma vagy tevékenység környezetvédelmi vagy építési engedélyezési eljárása esetén szükség lehet természet- és tájvédelmi vizsgálatra.
A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. melléklete alapján a környezeti hatástanulmánynak ki kell térnie, hogy a tervezett beruházás milyen hatást gyakorol a tájépre és tájhasználatra valamint tartalmaznia kell a tervezett létesítmény természetre gyakorolt hatásainak értékelését is.
Víz- és talajvédelmi; levegőtisztaság-védelmi engedélyezési dokumentációk és adatszolgáltatások.
Vízgazdálkodási engedélyezés
Felszín alatti vízvédelmi dokumentációk elkészítése
Felszíni vízvédelmi dokumentációk elkészítése
Vízjogi létesítési engedélyre vizilétesítmény építéséhez van szükség. Vizilétesítménynek minősülnek pld. a kommunális vagy ipari szennyvíztisztítók, víztermelő kutak, monitoring- (figyelő-) kutak, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés ill. csapadékvíz elvezetés közművei, üzemek, telephelyek szennyvíz és csapadékvíz előtisztító berendezései, tisztított vizek szikkasztással történő elhelyezéséhez.
Felszín alatti vízvédelmi dokumentációra vízbázis környezetében létesítendő technológiák, létesítmények megvalósításához, szennyezőanyag elhelyezés vagy felszín alatti közegekben történő elhelyezéskor, illetve kockázatos anyag felszín alatti közegbe történő tárolása – pld. üzemanyag tárolótartályok létesítése – során van szükség.
Ilyen dokumentáció például: vízbázis védőterület meghatározása, egyedi vizsgálat, védőidomok breitling replica és védősávok meghatározása, szennyező anyag elhelyezés és bevezetés, tényfeltárás elvégzése, műszaki beavatkozási terv, kármentesítési monitoring, elővizsgálat
Felszíni vízvédelmi dokumentációra tisztított szennyvizek, csapadékvizek, kommunális szennyvizek, csatornahálózatba, élővízbe történő bevezetése, káresemények elhárítása, megelőzése, valamint önellenőrzések során van szükség.
A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Kormány rendelet szerint a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörébe tartozó légszennyezőanyag kibocsátó források létesítéséhez, üzemeltetéséhez kérelmet kell benyújtani a területileg illetékes felügyelőséghez.
A kérelem tartalmi követelményeit a fenti rendelet 5. melléklete adja meg. A kérelem alapján a szakhatóság a rendelet 6. melléklete szerinti levegővédelmi engedélyt ad ki.
Az engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg a tevékenység megkezdése előtt a felügyelőség részére a rendelet 4. melléklete szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést kell tenni.
Az adatszolgáltatásra kötelezettek a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a rendelet 7. melléklete szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani.
Az 1993. Évi XCIII munkavédelmi törvény által előírt / meghatározott feladatokra tud ezen a helyen árajánlatot kérni. Pl: Munkahelyi kockázatértékelés, munkavédelmi oktatás, Szabályzatok készítése stb.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 56. § a következők szerint rendelkezik:
56.§ Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
http://www.leighit.co.uk
http://www.liberia.org.uk
A 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54§ alapján alapvető munkáltatói kötelezettség a munkhelyi kockázatértékelés elvégzése.
A 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 55§ szerinti munkavédelmi oktatás vagy ismétlődő oktatás, esetleg munkavédelmi képviselő képzése, egyéb tréning.
A 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet szerinti munkáltatói kötelezettség, mely szerint a veszélyességi osztálytól és a munkavállalói létszámtól függően munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatni.
Az építőipar ma a legveszélyesebb foglalkoztatási ágazat. Az építőipari tevékenység munkavédelmi szabályait (többek között) a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet tartalmazza.
Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló jogszabály tartalmazza. A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor megvalósítja a 8. §-ban meghatározott feladatokat. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti.
http://www.luxreplica.co.uk
http://www.replicawatchvip.co.uk
A 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 21§ -ban meghatározott üzembe helyezés és biztonságtechnikai felülvizsgálat.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény rögzíti azokat az eseteket, amikor a termőföld igénybevétele esetén (beruházások létestése, egyes engedélyhez kötött tevékenységek végzése) az ügyfélnek a hatósági döntés megalapozásához talajvédelmi tervet szükséges készíteni.
Termőföldön végzett beruházások létesítése, illetve egyéb a talajfelszín megbontásával járó tevékenységek végzésének engedélyezésével (terület kivonás) kapcsolatos talajvédelmi szakhatósági és földhivatali engedélyezési eljárásokhoz.
Szőlő- gyümölcs ültetvények létesítése esetén a telepítési engedély megszerzésével kapcsolatos talajvédelmi szakhatósági és földhivatali engedélyezési eljárásokhoz.
A mezőgazdasági művelésből véglegesen-, vagy időlegesen kivont területek újra termesztésbe állításával kapcsolatos talajvédelmi szakhatósági és földhivatali engedélyezési eljárásokhoz.
Mezőgazdasági területeken tervezett öntözéssel, illetve öntözőtelep kialakításával összefüggő talajvédelmi szakhatósági és vízjogi engedélyezési eljárásokhoz.
Az állattartó telepeken keletkező hígtrágya mezőgazdasági területen történő hasznosítását lehetővé tevő engedélyezési eljáráshoz.
A kommunális szennyvíztisztítókban keletkező tisztított szennyvíz mezőgazdasági területen történő hasznosítását lehetővé tevő engedélyezési eljáráshoz.
A kommunális szennyvíztisztítókban keletkező szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő hasznosítását lehetővé tevő engedélyezési eljáráshoz.
A kommunális szennyvíztisztítókban keletkező szennyvíziszap komposztálás utáni mezőgazdasági területen történő hasznosításához szükséges engedélyezési eljáráshoz.
Egyes ipari-, mezőgazdasági feldolgozás során keletkező melléktermékek (pl. élelmiszeripari-, borászati-, fejőházi mosóvizek, biogáz üzemben keletkező biozagy, fahamú…stb.) mezőgazdasági területen történő hasznosításához szükséges engedélyezési eljáráshoz.
Kizárólag a mezőgazdasági termesztés-, illetve részben a mezőgazdasági feldolgozás során képződő növényi melléktermékek, mezőgazdasági területen történő hasznosításához szükséges engedélyezési eljáráshoz.
Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban részt vevő gazdálkodóknak minden gazdálkodási évben, a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak műtrágya felhasználás esetén, talajvizsgálatokra alapozott tápanyag-gazdálkodási tervet szükséges készítenie.
Emelőgépek, daru, targonca, teherfelvevő, építő gépek időszakos felülvizsgálata.
A jogszabályból adódó kötelezettség miatt. 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 21. § (1), továbbá az „Emelőgép biztonsági szabályzat (47/1999. GM rendelet) 3. pontja szerint. A munkáltatónak/üzembentartónak kötelessége a megfelelő műszaki állapot fenntartása, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítása. Ezért a nemzeti szabványokban által meghatározott gyakoriságban vizsgálatokkal kell meggyőződni a gépek-berendezések megfelelő műszaki állapotáról.
ÜKT készítésére azok kötelezettek, akik a természeti és az épített környezetet nagymértékben képesek a tevékenységük által veszélyeztetni. A veszélyeztetés mértékét a rendelet a tevékenység fajtájával és a tevékenység mértékével (volumenével) együttesen értékeli. Pl. egy autószerelő kisműhely nem kötelezett ÜKT készítésére, míg egy autógyár már igen. Az ÜKT elkészítése szükséges a tevékenységi engedély megszerzéséhez és a tevékenység szabályos folytatásához is.
Épületakusztikai és hangszigetelés vizsgálatok
Az épületen belüli hangszigetelési követelményeket az MSZ 15601-1, a homlokzati hangszigetelési követelményeket az MSZ 15601-2 szabvány adja meg. Ezek kötelezően betartandó értékek. A hangszigetelés tényleges értékét helyszíni műszeres vizsgálatokkal lehet ellenőrizni; ezzel egyértelműen megválaszolható a helyszíni szituációkra vonatkozó követelményértékek teljesülésének kérdése.
Régészet:
Régészeti koordináció
Kertrégészeti kutatás
A törvényi szabályozásoknak megfelelően, a régészet ma már fontos és megkerülhetetlen tényezője az egyes beruházások, földmunkák előkészítésének. A konkrét örökségvédelmi kockázatok feltárása, kezelése, a felmerülő konfliktushelyzetek megoldása azonban legtöbbször speciális képzettséget és gyakorlatot igényel.
Ezért a projektek kiszámíthatósága, a finanszírozási és hatékonysági kérdések miatt, az ingó és ingatlan kulturális örökség kezelői számára, ma már szinte kötelező elvárás az ezen a szakterületen jártas szakértők alkalmazása. Hiszen az esetleges régészeti lelőhelyek, örökségi elemek intenzitása, kiterjedése - a rájuk vonatkozó ismeretek, adatok birtokában - perdöntő lehet abból a szempontból, hogy milyen többletköltségekre lehet számítani és milyen egyéb örökségvédelmi kockázatok terhelik a tulajdonost, kezelőt, beruházót.
Magyarország történeti kertjei, az egykori kastélyparkok, kolostori kertek, sokak számára ismeretlen részei hazánk gazdag kulturális és természeti örökségének. Csakúgy, mint sok történelmi emléknek, az idők során a történeti kertek arculata is sokat változott. Jelenlegi formájukban sokszor nem is emlékeztetnek egykori önmagukra. Rekonstrukciójuk, megújításuk esetén jobbára csak a gondos levéltári kutatómunka nyomán felbukkanó tervlapokra, levelezésekre támaszkodhatunk.
Hidrogeológiai védőidom kijelölése, felülvizsgálata
A hidrogeológiai védőidom a felszín alatti vízkészletek minőségi védelmének eszköze, mellyel meghatározzuk és védelem alá helyezzük azt a felszín alatti térrészt, ahonnan a felszín alatti vizek a vízkivételi létesítményhez (kúthoz, drénhez, stb.) érkezik.
Vizsgáló laboratóriumokra olyan esetekben van szükség, amikor helyszíni méréseket kell végezni
Környezeti zajvizsgálat
Épületakusztikai mérések
Rezgésvédelemi mérések
Levegőtisztaság-védelemi vizsgálatok
Víz- és talajvédelmi vizsgálatok
Közlekedési létesítmények zajkibocsátásának vizsgálata
Közúti közlekedés zajvizsgálata
Közlekedési vonalas létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyezési terv zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek.
A vonatkozó határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. melléklete tartalmazza.
Egy objektum környezetében található rezgésforrások (pl. üzemi, közlekedési stb.) hatásainak meghatározására, vagy valamilyen tervezett rezgésforrások (pl. útépítés, stb.) létesítését megelőző az alapállapot felméréséhez környezetvédelmi rezgésmérésre van szükség.
Szennyezőanyag kibocsátás levegőbe - Emisszió
Környezeti levegőszennyezettség mérése - Immisszió
Annak érdekében, hogy tudjuk, az egyes kémények, kürtők milyen mértékben okolhatóak a levegő szennyezéséért, meg kell ismernünk, hogy „mennyi szennyezés jön ki” az egyes kéményekből, kürtőkből, vagyis időszakonként meg kell mérni a kémények, kürtők légszennyező anyag kibocsátását, amit a szaknyelv emissziónak nevez.
A jogalkotó a fentiekre szabályokat állított fel: a kevésbé szennyező berendezések esetében a mérések gyakorisága általában 5 év (de lehet hosszabb is), a jelentősebb kibocsátók esetében pedig folyamatosan kell mérni az emissziót.
Napjaink egyik nagy problémája a környezeti levegő szennyezettsége. A motorizáció és az ipari tevékenységek egyik káros hatása sajnos a levegőnk szennyezőanyagokkal való telítődése.
A légszennyezettség mérését ezeknél az okoknál fogva a környezetvédelmi hatóság is végzi külön mérőrendszert üzemeltetve. Azonban ez a mérőrendszer méretei és adottságai által sem tudja biztosítani azt, hogy az egész ország területén bármely pillanatban meg tudjuk határozni a légszennyezettség mértékét.
A környezeti légszennyezettség mérését hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedély, továbbá lakossági panasz esetén írja elő a területileg illetékes Felügyelőség. Az környezeti légszennyezettség mérésre az ún. alap légszennyezettségi állapot meghatározása miatt szükség lehet.
Felszíni vizek vizsgálata
Felszín alatti vizek vizsgálata
Talaj laboratóriumi vizsgálatok
A felszíni vizek monitorozásához elengedhetetlen a környezetvédelmi célú laboratóriumi vizsgálat. A területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségek többnyire időszakonként, kémiai, nike air max 90 schuhe outlet mikrobiológiai vizsgálatokra kötelezik az üzemeltetőket/tulajdonosokat. Ezt általában határozatban írják elő a felszíni vízterület tulajdonosának/üzemeltetőjének.
A környezetvédelmi monitorozás szempontjából fontos jelentősége van a felszín alatti vizek állapotának rögzítésére, változásainak figyelemmel kísérésére. A szennyezések harry potter cosplay nyomon követése a felszín alatti vizek minőségének változásából jól megfigyelhető. A vizsgálatok egyszerűen kivitelezhetőek, figyelő kutak telepítését követően.
Termőföldön folytatott egyes tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó, vagy arra hatást gyakorló tevékenységek végzéshez talajvédelmi terv készítésére van szükség. A telejvédelmi terv készítéséhez szükséges a talaj akkreditált laboratóriumban történő vizsgálata.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) igénybevételének feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 13. §-a alapján, bizonyos AKG célprogramok esetében a támogatásra jogosult köteles tápanyag-gazdálkodási terv készítenie, illetve készíttetnie. Ehhez kapcsolódóan bővített talaj laboratóriumi vizsgálatot kell végeztetnie.
A kommunális szennyvíz, illetve szenyvíziszap vizsgálat nélkül fertőző hulladéknak minősül. A tisztítás, fertőtlenítés szennyvíztisztító telepeken történik. Szükség lehet telepre beérkező szennyvíz, illetve szennyviszap minőségének ellenőrzése, valamint a tisztítás hatékonyságának ellenőrzésére céljából laboratóriumi vizsgálatokra.
A hulladékoknak a lerakóban történő elhelyezés előtti laboratóriumi vizsgálatát egy 2006. áprilisától érvényes szabályozás írja elő, korábban ilyen vizsgálatok elvégzése nélkül is átvették a hulladékot a lerakók üzemeltetői.
A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakókkal kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szerint a hulladékok - bizonyos kivételektől eltekintve - kizárólag abban az esetben rakhatóak le a hulladéklerakókba, ha azok megfelelnek a rendeletben meghatározott átvételi követelményeknek. Természetesen ez nem csak az építési és bontási hulladékokra vonatkozik, hanem éppúgy érvényes az egyéb nem veszélyes, valamint a veszélyes hulladékok esetén is.
Munkahelyi rezgésmérés
Munkahelyi levegő
Munkahelyi klíma (légállapotok)
Munkahelyi zajmérés
A 22/2005. (VI.24.) EüM rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók mechanikai rezgés okozta kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.
A munkahelyi rezgésvizsgálat célja, hogy mérési eredmények ismeretében a munkáltató a munkavállalók részére rezgésvédelmi szempontból egészséges és biztonságos munkahelyi körülményeket tudjon biztosítani.
A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet célja, hogy meghatározza a munkahelyeken jelen lévő vagy a munkafolyamat során keletkező veszélyes anyagok expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatokat csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.
Ahhoz, hogy egy adott munkakör esetében tisztában legyünk, hogy milyen vegyi anyagokból származó expozíció érheti a dolgozót, szükségessé válhat a munkahelyi levegő szennyezőanyagainak laboratóriumi meghatározása.
A veszélyes anyagok munkahely légtérben megengedett koncentrációit a fenti rendelet 1. melléktele tartalmazza. A rendelet 4. § alapján ezeket a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezhet.
A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése, így a klímakörnyezet is feleljen meg az e rendeletben meghatározottaknak.
A 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet előírásait a szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.
A munkagépek, munkaeszközök használatábó eredő határértéket meghaladó zajexpozíció hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet.
A munkahelyi zajvizsgálat célja a megítélési időre vonatkozó (pl. 8 órás munkanapra) zajexpozíció, valamint a legnagyobb hangnyomásszint meghatározása, hogy a munkáltató a munkavállalók részére zajvédelmi szempontból egészséges és biztonságos munkahelyi körülményeket tudjon biztosítani.
Medencés, és természetes fürdővizek vizsgálata
Alapvető az ivóvíz szolgáltatás fenntartására használt vízkivételi helyek folyamatos ellenőrzése, ahol a víznyerő helyeken a változó fizikai, kémiai és mikrobiológiai környezet hatása következtében nem várt vízminőség-módosulás állhat elő. A vízi közművek alkatrészei ugyanúgy válhatnak szennyező-forrásokká, mint egy felszíni víztárolóba jutott káros nem várt szennyezés. Az ivóvizek mikrobiológiai, kémiai és fizikai jellemzőit ezért folyamatosan ellenőrizni kell.
A vizek ipari és mezőgazdasági felhasználásánál ugyancsak lényeges kérdés a felhasznált víz által szállított mikroorganizmusok, vegyületek, fizikai szennyezések minőségének és mennyiségének ismerete. Az öntözővíz, kazán-tápvíz, különféle technológiai vizek minőségére szigorú szabvány-előírások léteznek, amelyek betartása nemcsak jogi, hanem sok esetben biztonsági kérdés is. E vizeket is folyamatosan kell vizsgálni.
A medencés fürdők – közfürdők - üzemeltetési szabályzat szerint működhetnek. Ebben előírt szakszerű és biztonságos üzemeltetési mód része a rendszeres időszakos vízminőségi vizsgálat, melyet a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályoz.
A természetes fürdővizek monitorozásához elengedhetetlen a környezetvédelmi célú laboratóriumi vizsgálat. A területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségek többnyire időszakonként, kémiai, mikrobiológiai vizsgálatokra kötelezik az üzemeltetőket/tulajdonosokat. Ezt általában határozatban írják elő a fürdővíz tulajdonosának/üzemeltetőjének.
Egy objektum környezetében (pl. üzemi, közlekedési stb.) lévő rezgésforrás hatásainak, rezgésekre különösen érzékeny építmények esetében a károsodás kialakulásának megelőzésére, valamint kopior väskor egy objektum környezetében a későbbiek során várható új rezgésforrások (pl. útépítés, stb.) hatásait megelőző alapállapot felmérésére épületszerkezeti rezgésvédelem szükséges.