SzakertoNet

Mikor és miért van szükség Munkavédelmi kockázatértékelés, kockázatbecslés elkészítésére?

1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-jétől hatályos módosítása (54. § (2) bekezdés) óta minden munkáltatónak (ahol szervezett munkavégzés folyik), rendelkeznie kell munkavédelmi szempontú kockázatértékeléssel, amelyben minőségileg vagy szükség esetén mennyiségileg (mérésekkel) meghatározásra kerül a munkavállalókat érő valamennyi terhelő hatás és azok ellenében hozott kockázatcsökkentő intézkedések. A Munkavédelmi kockázatbecslésnek természetesen a dolgozókat érő baleseti veszélyforrásokra és a foglalkozási megbetegedéshez vezető ártalmakra is ki kell térni.
    
2. A vizsgálat és a Munkavédelmi kockázatértékelés célja egy olyan hatékony intézkedési rendszer összeállítása, meghatározása, amellyel megelőzhetők a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedések, továbbá ezen felül a dolgozók munkavégző képességét tartósan megóvhatjuk.
    
3. Egy jól képzett munkavállaló a vállalkozás egyik legfőbb értéke, ő az aki értéket állít elő és ezáltal hasznot termel a munkáltatónak. Egy apróságból adódó baleset, akár több hétre is betegállományba kényszerítheti a dolgozót, aki így sem hasznot nem termel, de még a munkáltatónak extra kiadásokat is jelenthet. Súlyosabb esetben ezek a költségek exponenciálisan növekedhetnek.
    
4. Természetesen az ellenőrző hatóságoknak is meg kell felelnünk a törvény előírásainak a betartásával, ellenkező esetben jelentős bírságtétellel (50.000-10.000.000.HUF) súlytják a munkáltatót, akit a bírság kiszabása mellett köteleznek a szükséges dokumentáció elkészítésére.
   
    

Munkavédelmi kockázatértékelés, kockázatbecslés elkészítésének menete a SZAKÉRTŐNET rendszerében

1. Az ajánlatkérő a "Munkavédelmi kockázatértékelés" címszó alatt található - részletes szakmai tájékoztató után elérhető - online ajánlatkérő űrlap kitöltésével kérhet ajánlatot a rendszerbe regisztrált, ezen tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező szakértőktől. Az adatszolgáltatás során megadott adatokat az Adatvédelmi nyilatkozatunk értelmében üzleti titokként kezeljük. (lásd.: http://www.szakertonet.hu/docs?doc_id=8)
    
2. Minőségbiztosítási szempontból a Munkavédelmi kockázatértékelést, kockázatbecslést készítő szakértőknek a SZAKÉRTŐNET rendszerében - a jogosultságon túlmenően - jelentős szakmai tapasztalatokkal és referenciákkal kell rendelkezniük. Az egyes szakterületekhez meghatározott felvételi kritériumokat a FELVÉTELI KRITÉRIUMOK menüpontban az ajánlatkérő is megtekintheti.
   Emellett rendszerünk egyedisége, hogy a megbízás teljesítése után a megbízók az elvégzett munkájuk és a megbízás alatt tanúsított szakmai hozzáállásuk alapján szövegesen és számszerűen értékelik a szolgáltatókat, amely értékeléseket a későbbi ajánlatadások során az ajánlatkérők megtekinthetik. Így biztosítjuk az ajánlatkérők számára a lehető legfontosabb információt az adott szolgáltatóról, ez pedig az elvégzett munka minősége. A szolgáltatók, szakértők is értékelik a megbízót, így ha a későbbiekben ismét ajánlatot kér a rendszerünkben, az ajánlatadók láthatják ezeket az értékeléseket.
    
3. Az ajánlatkérés beküldését követően a szakértőknek 3 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy indikatív ajánlataikat megadják. (Indikatív abból a szempontból, hogy az ajánlatát még visszavonhatja a szakértő, amennyiben a végső szerződésben nem tudnak megállapodni az ajánlatkérővel) Ezen ajánlatadási idő alatt az ajánlatkérő és a szakértők írásban tovább egyeztethetnek az elvégzendő feladatokról, sőt indokolt esetben a szakértők ajánlatadás előtti helyszíni szemlét is kérhetnek az ajánlatkérőtől, amely előzetes helyszíni szemlének időpontját SZAKÉRTŐNET ügyfélszolgálata egyezteti le ajánlatadóval. Az ajánlat a vállalási árból, a vállalt teljesítési és fizetési határidőkből, a megbízási szerződéstervezetből, a szakértőkről készült korábbi értékelésekből és rövid szakmai ismertetőből áll.
    
4. Az ajánlatadási határidő elteltével a SZAKÉRTŐNET egy összefoglaló táblázat formájában kiküldi az ajánlatkérőnek a szakértők indikatív ajánlatait. Az ajánlatkérő 3 naptári napon belül feltételesen választhat a kapott indikatív ajánlatok közül. (Feltételes abból a szempontból, hogy ajánlatkérő is visszaléphet, amennyiben nem tudnak a szakértővel megállapodni a megbízási szerződés összes pontjában) Ez az idő természetesen lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő rövidebb időn belül választ. Miután az ajánlatkérő elfogad egy ajánlatot, a rendszer kiküldi a - most már - megbízónak és megbízottnak egymás adatait.
    
5. Innentől számítva a feleknek 7 naptári nap áll rendelkezésükre, hogy a megbízási szerződés összes pontjában megállapodjanak. Ezek az egyeztetések közvetlenül a felek között, a SZAKÉRTŐNET-től függetlenül folynak. Amennyiben a feleknek sikerül a megbízási szerződésben megállapodniuk, megbízó és megbízott a SZAKÉRTŐNET rendszerében megerősíti ajánlatát, illetve ajánlat elfogadását, és a szakértői munka elkezdődhet. Abban az esetben, ha a megszabott határidőn belül egyik fél sem nyilatkozik a másik elutasításáról, a rendszer automatikusan a közöttük kötendő megbízási szerződés létrejöttét feltételezi.
    
6. A megbízó által kiválasztott szakértő az érintett munkahelyen helyszíni szemlét tart, a dolgozóktól, munkahelyi vezetőktől információt gyűjt az általuk végzett feladatokról, a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok használatának módjáról, az alkalmazott gépekről.
    
7. A szakértő a munkahelyi vizsgálatok végzése során egyes fizikai kémiai, vagy biológiai paraméterek részletes elemzését, mérését tarthatja szükségesnek.
    
8. A laboratóriumi eredmények ismeretében a szakértő elkészíti a Munkavédelmi kockázatértékelésit, kockázatbecslést.
    

Az ajánlatkérési/adási folyamat részletesebb ismertetőjét az ÁFF 3. pontjában tekinthetik meg.


Szakmai háttér információk

1. A helyszíni szemlén a szakértő ellenőrzi a megrendelő által, az ajánlatkérés során megadott információkat.
    
2. A kockázatértékelést alapvetően 4 szempont szerint kell elvégezni:
   a. Munkahelyekre (munkakörnyezeti hatásokra)
   b. Veszélyes anyagokra
   c. Gépekre
   d. Dolgozókat érő hatásokra
    
3. Előfordulhat bizonyos esetekben, hogy célszerűbb egy adott technológiai folyamatot elemezni, de ilyen esetben is a feljebb rézletezett szempontokat vizsgálni kell. Előfordulhat ilyen, például építőipari munkafolyamatok kockázatainak meghatározásakor, vagy egy gyártó-géplánc veszélyforrásainak megállapításakor.
    
4. A kockázatértékelés a Munkavédelmi törvény szerint munkabiztonsági és foglalkozásegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a szakértőnek a Megbízó foglalkozás egészségügyi szolgáltatójával együtt kell működnie a folyamat során, és a foglalkozás egészségügyi szakembernek is jóvá kell hagynia az anyagot.
    
5. A dokumentum fontos talán legfontosabb része az intézkedési terv összeállítása. Az intézkedési tervnek egy praktikus, megvalósítható, ellenőrízhető és rendszerbe (pl: Munkavédelmi szabályzatba) illeszthető anyagnak kell lennie. Az intézkedésekhez a legtöbb esetben felelőst és teljesítési határidőt kell társítani.
    
6. A kockázatértékelést felül kell vizsgálni, ha a munkáltatónál bekövetkezett változások a kockázati szintek jelentős változását eredményezik, de legalább 3 évente meg kell ismételni.
   
    

A 10 hasznos tanács arról szól, hogy mire érdemes odafigyelni a megbízóknak, ha kockázatétékelésre kérnek ajánlatot. Milyen trükkök vannak, amikre fel kell készülnie, miket érdemes elkerülnie, mivel szoktak esetleg visszaélni, milyen kérdéseket kell mindig feltenni stb. Mindezeket űrlaponként kell megadni, és természetesen a szerződéstervezetben ki kell ezekre térni.

+10 hasznos tanács, amit egy megrendelőnek tudnia kell, mielőtt Munkavédelmi kockázatértékelés, kockázatbecslés elkészítésére adna megbízást

1. Munkavédelmmi kockázatértékelést látatlanban, csak telefonon történő egyeztetések alapján soha ne végeztessen.
    
2. Minden esetben győződjünk meg a kockázatelemzést végző személy szakmai alkalmasságáról, például nézzünk utána a Mérnök kamarai jogosultságának vagy kérjük be a végzettségét igazoló oklevelet.
    
3. A kockázatértékeléshez esetenként jelentős mennyiségű dokumentum átvizsgálása szükséges. A szakanyagoknak magyar nyelven kell rendelkezésre állniuk, amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, vagy idegen nyelvű anyagok a szakértő munkáját jelentősen megnehezítheti. Erre érdemes előre felhívni a szakértő figyelmét.
    
4. A Munkáltatónál bekövetkezett balesetek sok hasznos információra hívhatják fel a szakértő figyelmét, ezért a baleseti jegyzőkönyvekhez biztosítsunk hozzáférést.
    
5. A kockázatértékelés a Munkavédelmi törvény szerint munkabiztonsági és foglalkozásegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a szakértőnek a Megbízó foglalkozás egészségügyi szolgáltatójával együtt kell működnie a folyamat során, és a foglalkozás egészségügyi szakembernek is jóvá kell hagynia az anyagot.
    
6. A kockázatértékelés tartalmi elemeit alapvetően Munkavédelmi törvény és még néhány ágazati jogszabály határozza meg, de formailag, az alkalmazott módszer tekintetében nem tartalmaznak követelményeket. A kockázatértékelést megelőzően érdemes tájékozódni a forma és a módszer felől, ezek a későbbiekben jelentősen meghatározhatják a dokumentum alkalmazhatóságát.
    
7. Az egyes területeken a Munkavédelmi törvényen túl további jogszabályok is tartalmaznak a kockázatértékelésre vonatkozó követelményeket: Veszélyes anyagok tekintetében: 25/2000 (IX.30.) EüM rendelet; Biológiai kockázatok: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet; Egyéni védőeszközök kockázatai: 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
    
8. Amennyiben a Hatóság kötelezi a Munkáltatót a kockázatértékelés elvégzésére, a Határozatban szereplő határidő előtt, időben 2-3 héttel el kell kezdeni a felkészülést, ellenkező esetben a felmérés, vagy a dokumentáció felületes lehet.
    
9. A kockázatfelmérő csapat részére a  lehető legtöbb információt adjuk meg az egyes témakörökben, annál pontosabb lehet a elkészült anyag.
    
10. Az egyes munkakörök vizsgálatánál javasolt a tapasztalt, a szakmában járatos szakembert kijelölni a riportokhoz, kérdőívek kitöltéséhez.